A nyilvános vallások a modern világban

Olvasói vélemények

Casanova könyvét a vallásszociológia klasszikusaként emlegetik, mivel átfogó elemzést nyújt a szekularizációról. Dicsérik a szekularizáció többféle jelentését tárgyaló, világos és mélyreható kifejtését, különösen a szekularizáció nyugat-európai és a világ többi részének felfogása közötti különbségtétel miatt. Casanova megkérdőjelezi a vallás privatizációjával kapcsolatos meglévő tévhiteket, és különböző nemzetek esettanulmányain keresztül hangsúlyozza a vallás kortárs társadalmakban betöltött létfontosságú nyilvános szerepét.

A könyv rendkívül informatív és jól strukturált, világos és tömör írást kínál. Bemutatja a szekularizáció háromdimenziós meghatározását, amely tisztázza a tévhiteket, és különböző esettanulmányokon keresztül kiterjedt empirikus elemzést tartalmaz. Értékesnek tekinthető mind a tudományos kutatás, mind a vallásszociológia iránti általános érdeklődés szempontjából.

Néhány recenzens megjegyzi, hogy a könyv sűrű és kihívást jelentő lehet a követése a komplex elemzések és a szakterminológia használata miatt. Az olvasóknak egyes kifejezések és egyedi elnevezések teljes megértéséhez az eredeti szöveggel való összevetésre lehet szükségük.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Public Religions in the Modern World

Könyv tartalma:

A vallás és a modernitás kapcsolatának átfogó újragondolásában Jose Casanova azt vizsgálja, hogy a vallások milyen szerepet játszhatnak a modern társadalmak nyilvánosságában.

Az 1980-as években a vallási hagyományok világszerte, az iszlám fundamentalizmustól a katolikus felszabadítási teológiáig, gyakran erőszakkal kezdtek utat törni maguknak a magánszférából a közéletbe, ami a vallás "deprivatizálódását" okozta a kortárs életben. A vallási intézmények már nem elégednek meg azzal, hogy pusztán az egyéni lelkek lelkipásztori gondozását végzik, hanem kihívást intéznek az uralkodó politikai és társadalmi erőkhöz, megkérdőjelezik az olyan entitások, mint a nemzetek és a piacok "értéksemlegesség" igényét, és feszegetik a magán- és a közerkölcs hagyományos összefüggéseit.

Casanova négy ország (Spanyolország, Lengyelország, Brazília és az Egyesült Államok) két vallási hagyományának (katolicizmus és protestantizmus) öt esetét vizsgálja. Ezek az esetek megkérdőjelezik a háború utáni - sőt, a felvilágosodás utáni - feltételezéseket a modernitás és a szekularizáció vallási mozgalmakban betöltött szerepéről szerte a világon.

Ez a könyv kibővíti megértésünket arról, hogy a vallás egyre jelentősebb szerepet játszik a modern világ folyamatos építésében.