A Cultural History of Western Empires in the Age of Enlightenment
A Nyugati birodalmak kultúrtörténete című kötet negyedik kötete a 17. és 18.
század végi birodalmak metszéspontjait és átalakulásait vizsgálja: a "felvilágosodás" korát, amelyet itt úgy értelmezünk, mint ezen új erők termékét és mint a kialakulásukat és fejlődésüket alakító mátrixot. Miközben az innovatív eszmék átalakították a hadviselést, a kereskedelmet és a mezőgazdaságot, a nagy "egyetemes" birodalmak olyan új kapitalista erőkkel kerültek szembe, amelyek a birodalmi kapcsolatokat világszerte feldarabolták és megerősítették. Az állami hatalom által támogatott holland, angol és francia kereskedelmi társaságok egyre inkább megelőzték Spanyolország és Portugália birodalmi felemelkedését, míg az oszmán és orosz területi terjeszkedés lelassult vagy megállt.
Az áruk és a tőke, valamint az emberek és az eszmék új módon áramlottak, de ez a mobilitás aligha volt szabad csere. Az új erők az emberi munkaerővel folytatott globális kereskedelemben jutottak először kifejezésre, amely átalakította a közösségeket, a környezetet és a társadalmi kapcsolatokat Európában, Afrikában és Amerikában.
A Nyugati birodalmak kultúrtörténete a felvilágosodás korában mindenekelőtt azt tárja fel, hogy az atlanti rabszolgakereskedelem milyen mély nyomot hagyott a fajról, a szexualitásról és a hatalomról alkotott globális elképzeléseken, és hogy a kirobbanó birodalmi rivalizálás, neheztelés és ellenállás hozzájárult a 18. század végén bekövetkezett forradalmi változások robbanásához.
