A nyugati filozófia alapítói: Thalésztől Hume-ig

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik Leonard Peikoff könyvét, mint jelentős hozzájárulást a nyugati filozófia megértéséhez az objektivizmus szemüvegén keresztül. A könyv érthetőségéért és magával ragadó írásmódjáért dicsérik, amely hatékonyan kapcsolja össze a filozófiai gondolatokat a történelmi kontextussal, és így mindenféle hátterű olvasó számára hozzáférhetővé teszi. Ugyanakkor bírálták az objektivista értelmezések iránti elfogultsága és a keresztény filozófia történelmével kapcsolatos vélt pontatlanságok miatt.

⬤ Világos és magával ragadó írásmód, amely a filozófiát hozzáférhetővé teszi.
⬤ Összekapcsolja a filozófiai gondolatokat a történelmi kontextussal.
⬤ A filozófusok tényleges idézetei és a kérdés-felelet részek hozzáadott értéket képviselnek.
⬤ Jó bevezető forrásként szolgál mind amatőrök, mind akadémikusok számára.
⬤ Átfogó áttekintést nyújt a főbb nyugati filozófusokról.

⬤ A történelem és a filozófia objektivista szemszögből történő elfogult értelmezését tartalmazza.
⬤ Kritizálják a kereszténységgel és annak történelmi fejlődésével kapcsolatos pontatlanságok miatt.
⬤ A nyomtatási méret a jelentések szerint túl kicsi, ami befolyásolhatja az olvashatóságot.
⬤ Egyes kritikusok szerint Peikoff értelmezései egyoldalúak, és bizonyos filozófusok tekintetében nem elég mélyrehatóak.

(19 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Founders of Western Philosophy: Thales to Hume

Könyv tartalma:

Ez a könyv Leonard Peikoff 1972-ben tartott előadásán alapul, és alapvető ismereteket nyújt mindazok számára, akiknek életcéljait veszélyezteti kultúránk széles körben elterjedt irracionalitása. "Ahhoz, hogy egy olyan világban, mint a miénk, az értékeinkért harcolhassunk, egy egész kultúra pszichoterapeutájának kell tekintenünk magunkat" - állítja Dr. Peikoff bevezető előadásában. "Jelenlegi állapotát egy adott időpontban nem lehet másként megérteni, mint a múltjából eredő kinövésként. A mai hibák a múlt század hibáira épülnek, azok pedig viszont az előzőekre, és így tovább, egészen a nyugati világ gyermekkoráig, az ókori Görögországig. ".

Szerinte például a progresszív nevelés jelenségét csak John Dewey-ra hivatkozva lehet megmagyarázni: "De Dewey egyszerűen William James elveit alkalmazta a nevelésre, és James nyilvánvalóan Hegelből következtetett, Hegel pedig Kant egy kisebb változata, Kant pedig Hume-nak próbált válaszolni, aki az utolsó következetes következménye volt.

Descartes és Locke által megnyitott irányzat, akik egyszerűen csak átfogalmazták, egy kissé világiasabb módon, Augustinus elveit, aki egy kissé vallásosabb módon fogalmazta át Platón elveit, aki megpróbált válaszolni a Hérakleitosz és Parmenidész által felvetett dilemmára, akik Thalész négy mondatából indultak ki, akivel ma este kezdjük. ".