Olvasói vélemények
Összegzés:A „A nyugati modernitás sötétebb oldala” című könyvről szóló kritikák kiemelik, hogy milyen hatással van az olvasóknak a nyugati hagyományokról és a dekolonialista gondolkodásról alkotott nézeteire. Míg sokan értékelik az éleslátó érveket és az átalakító gondolatokat, mások kritizálják a könyv sűrűségét, a fogalmak bemutatását és a Kindle-verzió használhatósági problémáit.
Előnyök:Sok olvasó találta a könyvet életbevágónak és átalakítónak, és értékelte a nyugati modernitás mélyreható feltárását és a gyarmatosítás kritikáját. A szöveget éleslátónak, a különböző területek, köztük a retorikaelmélet számára fontosnak, a dekolonizáció iránt érdeklődők számára pedig kötelező olvasmánynak tartják.
Hátrányok:A kritikusok kiemelték, hogy a könyv túlságosan sűrű és hosszadalmas lehet, ami unalmassá teszi. Néhányan nehezen érthetőnek találták a bonyolult fogalmak és a szigor hiánya miatt. A Kindle-változatot kifejezetten a végjegyzetekkel kapcsolatos technikai problémák miatt kritizálták, és néhány olvasó úgy vélekedett, hogy az érvek, bár ambiciózusak, esetleg nem eléggé gyakorlatiasak.
(11 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Darker Side of Western Modernity: Global Futures, Decolonial Options
Könyv tartalma:
A reneszánsz és a felvilágosodás idején a gyarmatosítás új hatalmi struktúraként jelent meg, amikor az európaiak gyarmatosították Amerikát, és a nyugati civilizáció és a modernitás mint a történelmi idő végpontja, valamint Európa mint a világ központja eszméire építettek.
Walter D. Mignolo szerint a gyarmatosítás a nyugati modernitás sötét oldala, a hatalom összetett mátrixa, amelyet a nyugati emberek és intézmények hoztak létre és irányítottak a reneszánsztól kezdve, amikor a keresztény teológia vezérelte, egészen a huszadik század végéig és a neoliberalizmus diktátumáig.
A gyarmatosításnak ez a ciklusa a végéhez közeledik. A huszonegyedik század elején két fő erő állítja kihívás elé a nyugati vezetést. Az egyik, a "dewesternizáció", a tudásért, a gazdaságért és a politikáért folytatott küzdelmek visszafordíthatatlan elmozdulása kelet felé.
A második erő a "dekolonialitás". Mignolo elmagyarázza, hogy a dekolonialitás megköveteli a nyugati modernitás alapjául szolgáló gyarmati hatalmi mátrixról való leválást, hogy olyan globális jövőt képzelhessünk el és építhessünk, amelyben az embereket és a természeti világot többé nem zsákmányolják ki a jólét felhalmozásának könyörtelen törekvése során.
