Olvasói vélemények
Összegzés:Christopher Dawson „A nyugati oktatás válsága” című könyve átfogó történelmi áttekintést nyújt a nyugati oktatás fejlődéséről, kiemelve a tudomány, a technológia és a szekularizmus által előidézett jelentős változásokat. Dawson amellett érvel, hogy a modern oktatás eltávolodott keresztény gyökereitől, és a modern kultúra fenyegető válságának kezelése érdekében a hagyományos keresztény oktatási értékek helyreállítása mellett érvel. Feltárja a változások mögött meghúzódó történelmi összefüggéseket, és felhívást intéz az oktatás spirituális alapjaihoz való visszatérésre.
Előnyök:Átfogó és éleslátó áttekintés a nyugati neveléstörténetről.
Hátrányok:Nagy hangsúlyt fektet a keresztény elvek fontosságára az oktatásban.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Crisis of Western Education
Könyv tartalma:
Az eredetileg 1961-ben megjelent The Crisis of Western Education (A nyugati oktatás válsága) Christopher Dawson nyugati oktatási rendszerről szóló gondolatainak záróköveként szolgált. A régóta nem kapható könyvet most Glenn W. Olsen új bevezetőjével frissítették, és a Christopher Dawson munkái sorozatban szerepel. Dawson minden írásában mesterien hozza össze a különböző diszciplináris nézőpontokat és történelmi forrásokat komplex egységbe, és alkalmazza azokat a modern társadalom konkrét körülményeire.
Dawson amellett érvelt, hogy a nyugati kultúrát egyre inkább egy sor gazdasági és politikai elfoglaltság határozta meg, amelyek végső soron ellenségesek a nagyobb spirituális céllal szemben. Az oktatási rendszerei is elkerülhetetlenül egyre inkább technológiai és pragmatikusabbá váltak, aláásva a liberális tanulás és a szellemi reflexió régóta tartó hangsúlyozását, amely az azt létrehozó keresztény humanizmus jellemzője volt.
Ebben a nyugati oktatási rendszerről szóló fontos művében Dawson nyomon követi e fejlemények történetét, és amellett érvel, hogy a nyugati civilizáció csak úgy menthető meg, ha az egész oktatási rendszerét átirányítja a növekvő szakmaiságtól és specializációtól. Ragaszkodik ahhoz, hogy a keresztény főiskolának kell lennie egy ilyen oktatási reform sarokkövének. Ugyanakkor azt állítja, hogy ehhez az átirányításhoz az élő keresztény hagyomány sokkal szervesebb és átfogóbb tanulmányozására lenne szükség, mint amire a múltban kísérletet tettek.
Dawsonnak fenntartásai voltak azokkal az oktatási kezdeményezésekkel kapcsolatban, amelyeket az oktatás válságára válaszul dolgoztak ki. Ezek között kételyeit fejezte ki az újonnan megjelenő nagy könyvek programokkal kapcsolatban, attól tartva, hogy ezek egy élő kultúra nagy hagyományát központi szövegek vagy nagy eszmék halmazára redukálják. Ezzel szemben ragaszkodott ahhoz, hogy a keresztény nevelésnek azzal kell foglalkoznia, hogy „hogyan közvetítik a szellemi erőket, és hogyan változtatják meg a kultúrát, gyakran váratlan módon”. Ehhez a kultúra élő és eleven jellegének megértésére lenne szükség. Dawson úgy látta, hogy „a kultúra lényegében kapcsolatok hálózata, és csak számos személyiség tanulmányozásával lehet nyomon követni ezt a hálózatot”. Dawson diagnózist ad a modern oktatásról, és a szerves és élő kultúra visszaszerzését javasolja, amely egyedül képes megújítani a nyugati kultúrát.
A SZERZŐRŐL:
Christopher Dawson (1889-1970), akit a huszadik század egyik legjelentősebb katolikus történészeként méltattak, számos könyv, cikk és tudományos monográfia szerzője volt. Az Exeteri University College kultúrtörténeti előadója, Gifford lektora, 1958 és 1962 között a Harvard Egyetem Charles Chauncey Stillman Római Katolikus Tanszékének tanára, valamint a Dublin Review szerkesztője volt.
A KÖNYVRŐL SZÓLÓ DICSÉRŐ SZAVAK:
„Van egy maroknyi könyv, amelyet bárcsak el tudnék olvasni a pedagógus kollégáimmal, és ez az egyik ilyen könyv. Dawson hozzáférhető The Crisis of Western Education (A nyugati oktatás válsága) című könyvének (eredetileg 1961-ben jelent meg) újrakiadása még mindig aktuális, és sajnos még mindig figyelmen kívül hagyják. Dawson meglátásait mesterien mutatja be a szociológia, a kultúrtörténet és a vallástudomány szokatlan eszközeinek felhasználásával..... A leglenyűgözőbb, hogy a műben Dawson a legtöbbeknél jobban definiálja és krónikázza a nyugati szekularizáció folyamatát és annak hatását, különösen az oktatásban.... Ez a hasznos és éleslátó könyv a kultúrtörténet, a filozófia és a mélyen megalapozott keresztény gondolkodás egyedülálló keveréke a nyugati történelem folyamáról és arról, hogy mi történt az oktatással ezen az örökségen belül.” - Robert M. Woods, Journal of Education and Christian Belief.
