A nyugtalan szív felkavarása: Aquinói Tamás és Henri de Lubac a természetről, a kegyelemről és az Isten utáni vágyról

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

To Stir a Restless Heart: Thomas Aquinas and Henri de Lubac on Nature, Grace, and the Desire for God

Könyv tartalma:

To Stir a Restless Heart először meséli el annak történetét, hogyan beszélgetett Aquinói Tamás kortársaival az emberi természet Isten utáni vágyakozásának dinamikájáról, és dokumentálja, hogyan használta fel tudatosan a görög, arab, héber és latin forrásokat, hogy kidolgozza az arisztotelészi természetes vágy egy olyan változatát, amely egyedülállóan augustinusi: a természetes vágy az emberi természet teljes beteljesedését keresi, "amennyire csak lehetséges", és így jut nyugvópontra a legmagasabb célban, amelyet Isten kínál neki.

Attól függően, hogy Isten felajánlja-e az emberiségnek a kegyelem ingyenes ajándékát, egy és ugyanaz a természetes vágy megpihenhet Isten megismerésében a teremtményeken keresztül vagy Isten közvetlen meglátásában. Az Aquinói recepciót a következő évszázadokban nyomon követve Jacob Wood azt állítja, hogy Aquinói tanítványa, az augustinusi remeték közül származó római Giles tudatosan átalakította Aquinói emberi természetről alkotott felfogását.

Azzal, hogy ragaszkodott ahhoz, hogy minden természetnek pozitív hajlama van egy bizonyos célra, Giles természetes vágyunkat pozitívan és közvetlenül Isten látásához kötötte, és ezzel 700 évig tartó kihívást állított az augustinusi remeték elé, hogy megmagyarázzák a természetfeletti céllal rendelkező természet integritását, valamint az azt tökéletessé tevő kegyelem háláját. Bemutatva, hogy de Lubac korai felfedezése e hagyománynak hogyan szolgált fő forrásként "a természetfeletti cél iránti természetes vágy" számára, a To Stir a Restless Heart azt állítja, hogy de Lubac teológiai antropológiájának számos, a közelmúltban megfogalmazott kritikája kész válaszokat talál az augustinusi remetéknél, de Aquinói Augustinus megújított megértése teljesebb utat kínál: Megőrzi Arisztotelész elkötelezettségét az emberi természet integritása mellett, de Lubac elkötelezettségét az emberi tökéletesség transzcendenciája mellett, valamint Augustinus ragaszkodását az isteni kegyelem elsőbbségéhez és hálájához a megváltás művében.