A pánikvírus: Az igaz történet az oltóanyag-utizmus vita mögött

Olvasói vélemények

Seth Mnookin The Panic Virus című írása az oltások körüli vitákat és az oltások állítólagos összefüggéseit az autizmussal vizsgálja. Alapos történelmi hátteret nyújt az oltási törekvésekhez, és foglalkozik a félretájékoztatás által táplált oltásellenes érzelmek erősödésével, különösen Andrew Wakefield ügyével. A könyv célja, hogy kiegyensúlyozott képet nyújtson, elismeri a szülők érzelmi küzdelmeit, ugyanakkor határozottan kiáll amellett a tudományos konszenzus mellett, hogy az oltások nem okoznak autizmust.

⬤ Az oltási vita alaposan megalapozott és alapos vizsgálata.
⬤ Mindkét oldal, különösen a szülők küzdelmének tisztességes és empatikus bemutatása.
⬤ Magával ragadó írásmód, amely a szigorú tudományos ismereteket érzelmes elbeszélésekkel ötvözi.
⬤ Rávilágít a közegészségügyi kommunikáció történelmi hibáira és a média szerepére.
⬤ Megalapozott kritikát fogalmaz meg az oltásellenes mozgalomról, és foglalkozik a gyakori tévhitekkel.

⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv túlságosan az autizmusra összpontosít, a szélesebb körű oltási kérdések megvitatásának rovására.
⬤ A kritikusok szerint nem nyújt új bizonyítékokat vagy meglátásokat a már ismerteken túl.
⬤ Néhány kritikus kisebb hibákat említett, és további tudományos részleteket szeretett volna.
⬤ Néhányan érzelmileg terheltnek és az oltáspárti álláspontot elfogultnak találták, és megkérdőjelezték az objektivitását.

(175 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Panic Virus: The True Story Behind the Vaccine-Autism Controversy

Könyv tartalma:

KI DÖNTI EL, HOGY MELY TÉNYEK IGAZAK? 1998-ban Andrew Wakefield, egy brit gasztroenterológus, aki önreklámozással foglalkozott, közzétett egy tanulmányt, amelyben egy megdöbbentő állítást tett közzé: a kanyaró-mumpsz-rubeola vakcina autizmust okozhat. A média felkapta a sztorit, és ezzel hozzájárult a valaha volt egyik legpusztítóbb egészségügyi riadalom kirobbanásához.

Az elkövetkező években Wakefieldről kiderült, hogy egy csoportos keresetre jogosult ügyvédekkel szövetkezett haszonleső, és végül elveszítette orvosi engedélyét. Eközben egyik tanulmány a másik után nem talált semmilyen kapcsolatot a gyermekkori oltások és az autizmus között. Mégis tovább él az a mítosz, hogy az oltások valahogyan fejlődési rendellenességeket okoznak.

A megerősítő bizonyítékok hiánya ellenére a médiaszemélyiségek, például Oprah Winfrey és Jenny McCarthy népszerűsítették, és az újságírók legitimálták, akik azt állítják, hogy ők csak tisztességesen viszonyulnak "mindkét oldalhoz" egy olyan kérdésben, amelyről alig van vita. Eközben dollármilliókat vontak el az autizmuskutatás lehetséges áttöréseitől, a családok megtakarításaikat hatástalan "csodaszerekre" költötték, és a csökkenő oltási arány olyan halálos betegségek kitöréséhez vezetett, mint a Hib, a kanyaró és a szamárköhögés.

A legtragikusabb mind közül az, hogy egyre több gyermek hal meg oltással megelőzhető betegségekben. A pánikvírusban Seth Mnookin szülőkkel, közegészségügyi aktivistákkal, tudósokkal és oltásellenes aktivistákkal készített interjúkból merít, hogy egy alapvető kérdéssel foglalkozzon: Hogyan döntjük el, mi az igazság? A lenyűgöző válasz segít megmagyarázni mindent, a 9/11-ről szóló összeesküvés-elméletek fennmaradásától kezdve a talk-show műsorvezetők vonzerejéig, akik azt követelik, hogy Obama elnök "bizonyítsa be", hogy Amerikában született.

A Pánikvírus egy lebilincselő és néha szívszorító orvosi detektívtörténet, amely a racionális gondolkodás határait tárja fel. Korunk végső elrettentő példája.