A paramilitáris rendfenntartás elleni érvelés

Eredeti címe:

The Case Against Paramilitary Policing

Könyv tartalma:

Az 1980-as évek végén a közrendvédelmi események rendfenntartása során a hagyományos bölcsesség a paramilitarizmusról szólt: katonailag kiképzett és felszerelt egységek, amelyek különleges felelősséggel rendelkeznek a rendbontások gyors és hatékony kezelésére.

A félkatonai válasz mögött meghúzódó filozófia azt sugallta, hogy a kiképzés, a fegyelem és a szakosodás biztosítja a maximális hatékonyságot, és a leginkább megfelel a "beleegyezésen alapuló pártatlan rendfenntartás" hagyományának. Az eredetileg 1990-ben megjelent könyv érvelése ennek az ellenkezőjét bizonyítja: nem csak azt, hogy a rendőrség pártatlansága kiméra volt, és a beleegyezésen alapuló rendfenntartás olyan nézőpont volt, amely nem tartalmazta a rutinszerűen rendfenntartott személyek beleegyezését, hanem azt is, hogy a félkatonaság, amely messze nem volt maximálisan hatékony, lényegesen hozzájárult ahhoz a problémához, amelynek minimalizálását állította.

Az érvelés bizonyítékai a következőkből származnak: különböző - politikai, ipari és társadalmi - közrendzavarási események konkrét elemzése; az Egyesült Államokban és Ausztráliában végzett hasonló munka összehasonlító vizsgálata; valamint egy különleges rendőri járőrcsoporttal és annak felügyelő tisztjeivel végzett jelentős terepmunka megfigyelései és interjúk. Jefferson továbbá amellett érvel, hogy a közrendvédelmi rendfenntartás terén a rendőrség politikai elszámoltathatóságának biztosításában, annak biztosításában, hogy ez az elszámoltathatóság igazságos is legyen (a rutinszerűen rendfenntartott személyek szempontjainak megfelelően), valamint a paramilitarizmus irányába való elmozdulás megfordításában kell megoldást keresni.