A Pokemon csábítása - A videojátékok és a vad elme

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Lure of Pokemon - Video Games and the Savage Mind

Könyv tartalma:

A videojátékokról gyakran azt gondolják, hogy kivonják a gyerekeket a természetből és elszigetelt, zárt terekbe vonják őket. A The Lure of Pokémon: Nakazawa Shinichi azonban bemutatja, hogy a Pokémon videojáték-sorozat, amely távolról sem áll szemben a természettel, valójában a természeti világ valódi, rejtett lényegét igyekszik reprezentálni.

A Pokémon a 90-es évek közepén indult, szerény videojátékként kezdődött, és mára globális szórakoztatóipari franchise-zá vált, sőt a Pokémon Go mobiljátékon keresztül a „kiterjesztett valóság” révén a való világba is eljutott. Nakazawa szerint a Pokémon világkép a legjobb kortárs példája Lévi-Strauss „vad elméjének” (la pensée sauvage). A szerző szerint, ahogy a természeti környezet átalakul körülöttük, a gyerekek, akik egykor közvetlenül megfigyelték és felfedezték volna a természetet, ehelyett a technológián keresztül találkoznak vele.

A kortárs játékok és más elbeszélések gyakran tekinthetők az emberi tudattalan és a természet újbóli összekapcsolására tett kísérleteknek, amelyek a nyugati modernitás tudományos, racionális gondolkodásmódja által okozott szétválasztást oldják fel. Nakazawa azt is bemutatja, hogy a Pokémonhoz hasonló játékok hogyan teremtik újra a mélyen gyökerező társadalmi mintákat.

Amikor a karakterek szörnyeket ejtenek el, „Poké-gömbökben” hordozzák őket, és elcserélik őket más karakterekkel, akkor egy olyan hagyomány részesei, amelyben a kereskedelem több, mint egyszerű árucsere. A cserekereskedelem a kommunikáció sokkal mélyebb formája, amelyben minden résztvevő a másik egy részét is megkapja.

A szerző a japán kultúrában a videojátékok történetének, sőt őstörténetének alapos elemzésével támasztja alá érvelését. A mitológiára, a freudi és lacani pszichoanalízisre és más forrásokra támaszkodva olyan kulturális próbaköveket vizsgál, mint a Space Invaders, az Ultraman és az RPG mint műfaj, megmutatva, hogy gazdag, közvetlen kifejezésmódjuk hogyan szólítja meg közvetlenül a gyermekekben rejlő késztetéseket és impulzusokat, segítve őket abban, hogy megbirkózzanak a világban elfoglalt helyükkel.