The Nature of Politics: State Building and the Conservation Estate in Postcolonial Botswana
Ez a botswanai esettanulmány a biológiai sokféleség megőrzésének államépítő tulajdonságaira összpontosít Dél-Afrikában. Annette A.
LaRocco kiterjedt terepmunkára támaszkodva azt állítja, hogy a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos diskurzusok és gyakorlatok alapvető fontosságúak az államépítés szempontjából a posztkoloniális korszakban. Ezek a diskurzusok és gyakorlatok arra hivatkoznak, hogy az állam milyen módon gyakorol hatalmat az emberek, helyek és erőforrások felett; hogyan gyakorolja és alakítja újra a területi ellenőrzést; hogyan alkotja meg az ideális állampolgárság és identitás fogalmait; és hogyan strukturálja a gazdasági kapcsolatokat helyi, nemzeti és globális szinten. A könyv legfontosabb újítása a "természetvédelmi birtok" fogalmának megfogalmazása, amely kifejezést leggyakrabban apolitikus leírásként használják, és amely a természetvédelmi céllal félretett földterületeket jelöli.
LaRocco amellett érvel, hogy ez a leírás nem megfelelő, és egy újszerű és nagyon szükséges alternatív meghatározást javasol, amely a politikai elemekhez kötődik. A természetvédelem összetevői - a földterület feletti ellenőrzés, az emberi viselkedés ellenőrzése és a bizonyos szubjektivitásokat megengedő vagy megtiltó hatóság strukturálása - a természetvédelmet politikai jelenséggé teszik, amely a "természet" vagy a "vadon élő állatok" szempontjaitól elkülönülten elemezhető.
Ezáltal egy olyan hiányossággal foglalkozik, amely a vidéki afrikai politikával foglalkozó tudományos kutatásokban található, amelyek túlnyomórészt a termelő agrárdinamikára összpontosítanak, és gyakran nem ismerik fel, hogy a földhasználat elmaradása politikailag ugyanolyan jelentős és széles körű lehet, mint a földhasználat. Botswana ideális empirikus esettanulmány, amelyre ezeket az elméleti állításokat alapozni lehet. Mivel Botswana földterületének 39 százalékát természetvédelmi célokra különítették el, nagyszámú vadon élő állat- és növényvilágnak ad otthont, különösen a karizmatikus megafaunának, például a kontinens legnagyobb elefántcsordájának.
Ez a könyv több mint kétszáz interjút, résztvevő megfigyelést és dokumentumelemzést felhasználva egy sor természetvédelmi politikát és azok fogadtatását vizsgálja a természetvédelmi területen élő emberek körében. E jelenségek közé tartozik az orvvadászat elleni védekezés titkosított végrehajtása, az országos vadászati tilalom (2014-19), a vadon élő állatokból készült termékek felhasználásának korlátozása, a természetvédelmi területekről való kényszerkilakoltatások, a mobilitás és a szabad mozgás korlátozása, a botswanai vadturizmus politikai gazdasága, valamint a globálisan fontos karizmatikus megafauna fajok védelme.