A politikai alkotmányok generatív elve: Tanulmányok a szuverenitásról, a vallásról és a felvilágosodásról

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 16 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Generative Principle of Political Constitutions: Studies on Sovereignty, Religion and Enlightenment

Könyv tartalma:

Joseph de Maistre-nek nem volt kétsége afelől, hogy a francia forradalom gyökerei intellektuális és ideológiai okokra vezethetők vissza. Az első hatalmas reményeknek a rémuralommá való elfajulása nem a hatalomért folytatott kíméletlen versengés vagy a háborús kilátások következménye volt. Visszhangozta Voltaire dicsekvését, miszerint „a könyvek tettek mindent”. A felvilágosodás filozófusai voltak az új rendszerek építészei; és a forradalmi eszme és a társadalmi valóság közötti árnyék közvetlenül gondolkodásuk egy végzetes hibájára vezethető vissza.

De Maistre azt állítja, hogy a társadalom nem az emberek tudatos döntésének, hanem ösztönös alkatuknak a terméke. Mind a történelem, mind a primitív társadalmak azt mutatják, hogy az emberek a közösségi élet valamilyen formája felé vonzódnak. Mivel a kormányzás ebben az értelemben természetes, azt az emberek nem tagadhatják meg, nem vonhatják vissza, vagy akár nem engedelmeskedhetnek neki. A szuverenitás nem az emberek megfontolásának vagy akaratának eredménye; ez egy isteni adományozású hatalom, amely nem az ember kívánságaihoz, hanem szükségleteihez igazodik.

A francia forradalom de Maistre számára nem volt más, mint a filozófusok terjeszkedése, megtérése, gőgje és ebből következő erkölcsi romlása. Lényegében különbözik minden korábbi politikai forradalomtól, csak a bibliai ég elleni lázadásban talált párhuzamot. Ezek az érzések annak a szenvedélyes és félelemmel teli nyelvezetét mutatják, aki korának politikai küzdelmeit hatalmas és kozmikus léptékben látja, az eseményeket sub specie aeternitatis (az örökkévalóság szempontja szerint) ítéli meg, és a forradalmat és ellenforradalmat az emberiség lelkéért vívott harcnak tekinti. E klasszikus kötet ereje még ma is visszhangzik a mai ideológiai küzdelmekben.