Olvasói vélemények
Összegzés:A könyvet dicsérik, mert frissítő és elgondolkodtató betekintést nyújt a közgazdaságtanba nacionalista szemszögből, megkérdőjelezi a bevett nézeteket, és világosabb képet nyújt a gazdasági rendszerekről. Hangsúlyozza a protekcionizmus jelentőségét a szabadkereskedelemmel szemben a gazdag nemzetek fejlődésében.
Előnyök:⬤ Elgondolkodtató és releváns
⬤ kiváló bevezetés
⬤ világos és tömör magyarázatok
⬤ a nem szakemberek számára is hozzáférhető
⬤ értékes a közgazdaságtudományi háttérrel rendelkezők számára
⬤ fontos történelmi kontextus
⬤ megkérdőjelezi a mainstream gazdasági elméleteket.
Hátrányok:Egyesek talán túl radikálisnak vagy a mainstream közgazdaságtannal ellentétesnek találják az elképzeléseket; más közgazdasági elméletek korlátozott elismerése hátránynak tekinthető.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The National System of Political Economy - Imperium Press
Könyv tartalma:
Friedrich List a gazdasági nacionalizmus és a történeti közgazdasági iskola atyja. Adam Smith szabadpiaci apologetikájára válaszolva A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere-ben List elméleti alapot szolgáltat a gazdaságba való állami beavatkozáshoz. De ennél sokkal többet tesz - az európai gondolkodás szélesebb körű irányzatának részeként -, List megerősíti a történelem elsőbbségét világnézetünk kialakításában. A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere nem az elmélettel, hanem a történelemmel kezdődik. Ennek során List megmutatja, hogy Anglia kereskedelmi hatalommá válását nem a szabad piacok, hanem a protekcionizmus segítette elő, elméletét a történelmi tényekből meríti, nem pedig fordítva.
List bevallott liberalizmusát beárnyékolják illiberális előfeltevései, és így a 20. század gazdaságtörténete a list-i elvek olyan illiberális rezsimek által történő alkalmazásáról szólt, mint Oroszország, Kína és Németország. Gondolatai egy másik fejlődő állam, Amerika gazdaságpolitikáját is több mint egy évszázadon át irányították.
Smith és Marx alkották a 20. századi közgazdasági elmélet alapjait. Friedrich List azonban kolosszusként áll a 20. század magaslatán, és a század közepéig minden nagyhatalom számára a gazdasági gyakorlat alapját képezte. Francis O'Beirne e kiadás bevezetőjében rámutat, hogy a nagy gazdasági összecsapás soha nem a kapitalizmus és a szocializmus, hanem a kapitalizmus és a nacionalizmus között zajlott, a marxizmus forradalmi erő volt, de gazdasági szempontból irreleváns.
