A politikáról

Olvasói vélemények

A könyv frissítő perspektívát nyújt a kormányzás és a politikai megkülönböztetés természetéről, hangsúlyozva az emberi természetben rejlő alapvető „mi/azok” megkülönböztetést és az ebből fakadó kihívásokat a modern demokrácia számára. Általánosságban jó fogadtatásban részesül áttekinthetősége és hozzáférhetősége miatt, bár egyes olvasók kevésbé találják lenyűgözőnek a meglátásait.

⬤ Világos és közérthető próza, osztályok és nem anyanyelvi beszélők számára egyaránt alkalmas.
⬤ Az uralkodó kormányzati viták frissítő kritikája.
⬤ Jelentős politikai gondolkodókkal és fogalmakkal foglalkozik, értékes betekintést nyújt a modern demokráciába és a reflexív demokráciába.

⬤ Egyes olvasók úgy érzik, hogy az érvek nem különösebben úttörőek, és hiányzik belőlük a mélység.
⬤ Bizonyos befolyásos személyiségek, például Machiavelli korlátozott tárgyalása levonhat a könyv átfogó elemzéséből.
⬤ Egyes gondolatok egyesek számára nyilvánvalónak vagy túlságosan leegyszerűsítőnek tűnhetnek.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

On the Political

Könyv tartalma:

Szeptember 11. óta gyakran halljuk, hogy a politikai nézeteltéréseket félre kell tenni: az igazi harc a jó és a rossz között folyik. Mit jelent ez a politikai és társadalmi életben? Létezik-e egy „harmadik út” a jobb- és baloldalon túl, és ha igen, félnünk kell-e tőle, vagy üdvözölnünk kell?

A világszerte elismert politikai szerző, Chantal Mouffe elgondolkodtató könyve a demokrácia jelenlegi helyzetéről ad időszerű képet, a leglényegesebb és legfrissebb információkkal ellátva az olvasót.

Azzal érvelve, hogy a liberális „harmadik út gondolkodás” figyelmen kívül hagyja az emberi természet alapvető, ellentmondásos aspektusait, Mouffe megállapítja, hogy a globalizáció a demokrácia kiterjesztése helyett inkább aláássa a demokratikus élet harcias és radikális szívét.

Először Arisztotelészig visszanyúlva azonosítja a politika történelmi eredetét, majd a felvilágosodásról és a társadalmi szerződésről elmélkedik, azt állítva, hogy jó szándékai ellenére a politikai élet radikális magját nivellálta.

Kortárs példák - többek között az iraki háború, a rasszizmus és a szélsőjobboldal felemelkedése - segítségével illusztrálja és támasztja alá elméletét, amely szerint a szélsőségek elleni küzdelem helyett a konszenzusos politikára való törekvés inkább aláássa a szélsőségekkel való szembeszegülés képességét. Ezek az esettanulmányok rendkívül hatékony hivatkozási pontok a hallgatók számára az átdolgozáshoz is.

Az On the Political ösztönző érv a politika jövőjéről, és a demokrácia legalapvetőbb szempontjaival foglalkozik, amelyek segítik a további tanulmányokat.