A posztmodern banki biztonsági háló: Tanulságok a fejlett és fejlődő gazdaságokból (AEI Studies on Financial Market Deregulation)

Eredeti címe:

The Postmodern Bank Safety Net: Lessons from Developed and Developing Economies (AEI Studies on Financial Market Deregulation)

Könyv tartalma:

Charles W. Calomiris közgazdász szerint a szövetségi betétbiztosítás lehet "a pénzügyi rendszer egyetlen legstabilizálóbb befolyása" - állítja az AEI által közzétett új tanulmányában. A piaci fegyelem jobb biztonsági hálót nyújt a bankok számára, mint az állami biztosítás - állapítja meg.

The Postmodern Bank Safety Net: Lessons from Developed and Developing Economies bemutatja, hogy a kormányzati betétbiztosítás hogyan támogatja a bankok által vállalt kockázatokat. A gyenge bankok szándékosan és néha büntetlenül nagyobb kockázatot vállalnak, mint amekkorát megengedhetnek maguknak.

Calomiris szerint az indokolatlan kockázatvállalás nem lenne tolerálható, ha a magánpiaci fegyelmet a bankokra alkalmaznák. A piaci fegyelem a szabályozási terhet a kifinomult piaci szereplőkre hárítaná, akiknek a saját pénzük forog kockán - a bank csak akkor maradna fenn, ha lennének befektetői, és ezek a befektetők csak akkor lennének hajlandóak kockáztatni a pénzüket, ha képesek lennének felmérni a bank kockázatát.

Jelenleg a hitelezési veszteségeket elrejtő bankok elkerülhetik a megnövekedett betétbiztosítási költségek megfizetését. Ugyanakkor Calomiris szerint a kormányzati szabályozóknak nincs erős ösztönzésük arra, hogy meghatározzák a banki eszközök valódi kockázati jellemzőit - a kormányzati szabályozóknak nincs saját pénzük a tét, és politikai nyomás nehezedik rájuk a hitelkínálat fenntartása érdekében.

Az eredmények katasztrofálisak lehetnek. Az 1970-es és 1980-as években a Farm Credit System egyre nagyobb hajlandóságot mutatott arra, hogy megkérdőjelezhető fedezetek ellenében hitelezzen, miközben a magánbankok a hitelezési kockázat növekedésével kivonultak a piacról. A rendszer csődöt mondott, és az amerikai farmereket adósságválságba sodorta. Hasonlóképpen a takarék- és hitelcsődök és az 19080-as évekbeli texasi és oklahomai olajjal kapcsolatos bankösszeomlások is a banki biztonsági háló kudarcának tulajdoníthatók. Chile, Mexikó és Japán pedig azért szenvedett pénzügyi összeomlást, mert kormányaik megvédték a bankokat az önhibájukon kívül okozott veszteségektől.