A pragmatikus fordulat a jogban: Következtetés és értelmezés a jogi diskurzusban

Eredeti címe:

The Pragmatic Turn in Law: Inference and Interpretation in Legal Discourse

Könyv tartalma:

A jogértelmezésben honnan származik a jelentés? A jog a nyelvből készül, de a jog - más, nyelvvel kapcsolatos tudományágakkal ellentétben - eddig nem élte át a "pragmatikai fordulatot" a következtetés és a jelentéskonstruálás felé. Ez a könyv azt vizsgálja, hogy a nyelvi és jogi értelmezés pragmatikai alapú szemlélete mennyiben vezethet új jogelméleti nézetekhez, és emellett milyen gyakorlati következményekkel járhat a jogi döntéshozatalban.

A a törvény betűjére és a szöveg mint jogi alap megváltoztathatatlan stabilitására helyezett hagyományos hangsúlyt, a jog lassan vette át a pragmatikai perspektívát: nevezetesen a nyelvhasználó tapasztalatát és tevékenységét a jelentésalkotás során. A jogtudományok, amelyek inkább a szó szerinti, mint a pragmatikus jelentésfelfogáshoz szoktak hozzá, azaz a szövegben, nem pedig a beszélők és a hallgatóság által konstruált jelentéshez, kulturálisan ellenállhatnak a pragmatikus fordulatnak. A pragmatikusok és jogászok eltérő, de egymást kiegészítő nézőpontjainak egyesítésével ez a könyv azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a jogi jelentés mennyiben elemezhető produktívan úgy, mint ami a szövegen, a törvény betűjén túlmutató forrásokból származik.

Ez a gyűjtemény újra megvizsgálja a szó szerinti jelentés fogalmának megvalósíthatóságát a jogértelmezésben, és ezzel egyidejűleg a pragmatikus jelentés megvalósíthatóságát a jogban. Támogathatják-e a pragmatikus jelentés magyarázatai a bírósági eljárásokat ugyanúgy, ahogyan a szó szerinti jelentés fogalmai hagyományosan támogatták a törvényértelmezéseket és a bírósági ítéleteket? Milyen következményekkel jár a nyelv felhasználó-alapú szemlélete a jogra nézve, mind az értelmezési gyakorlatában, mind a jogterület meghatározásában? Az olvasók ebben a gyűjteményben megtalálják az ilyen kérdések megközelítésének eszközeit, és ígéretes utakat találnak a jogban a következtetés műfaji és területspecifikus jellemzőinek vizsgálatára.

Sok tekintetben a szó szerinti és a pragmatikus, a szövegre korlátozódó jelentés és az azon túlmutató jelentés problémája párhuzamba állítható a jogban a textualizmus és az intencionalizmus közötti kettősséggel. Valóban vannak tanulságos összefüggések a nyelvészeti és a nyilvánosan vitatottabb jogi terminuspár között. De a párhuzam nem pontos, és a nyelvi dichotómia mindenesetre megelőzi a jogi kettősséget. Még ha a nyelvi-pragmatikai vizsgálat szolgálhatja is a jogi területeket, maguk a jogi kérdések visszautalnak minden nyelvi jelentés központi feltételeire.