Current Status of Proinflammatory Cytokines in Periodontal Disease & During Periodontal Therapy
A parodontális betegségek krónikus fertőző betegségek, amelyeket a fogak támasztószöveteit érintő destruktív gyulladásos folyamat jellemez. A szubgingivalis lepedékből számos baktériumfajt izoláltak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a betegség kialakulásával és progressziójával.
Ugyanakkor erős bizonyíték van arra, hogy a parodontitis klinikai tüneteihez vezető kemény- és lágyszöveti lebontás nagy részéért a gazdaszervezet gyulladásos válaszának részeként fellépő destruktív folyamatok felelősek. A krónikus parodontitis jellegzetes klinikai tünetei elsősorban a gazdaszervezet által létrehozott immun- és gyulladásos védekező mechanizmus aktiválódásának eredményeként jelentkeznek. Az IL-1 és a TNF más, a gyulladásos választ felerősítő mediátorok, például prosztaglandinok expresszióját indukálja, és lítiumenzimek termelődéséhez vezet, valamint serkenti a kemokinek termelését.
A citokineket funkciójuktól függően a gyulladásos folyamatot elindító és fenntartó, pro-inflammatorikus citokineknek címkézett citokinekre és az immunológiai válaszra gátló hatást kifejtőkre osztották. Ezek a negatív szabályozók, amelyeket antiinflammatorikus citokinekként kategorizálnak, magukban foglalják az IL -4 és IL -10, az olyan inhibitorokat, mint az IL -1 receptor, az antagonista szolubilis IL -1 és TNF receptorok, amelyek patológiás körülmények között, például a parodontális betegségben előforduló állapotokban kompetitív blokkolóként működnek.
Figyelemre méltó az a tény, hogy a gyulladásos válaszokban fontos szerepet játszó citokinek a normális szöveti homeosztázis kiemelkedő szabályozói is. Valójában a parodontitisszel összefüggésbe hozott citokinek mRNS-expressziója bizonyos mértékben konstitutívan kimutatható volt a klinikailag egészséges ínyszövetekben.
A citokinek molekuláris szintű komplex kölcsönhatását még nem sikerült teljes mértékben feltérképezni. Emellett a citokin-hálózat egyéb járulékos ágaira, például a szöveti metalloproteinázokra, az immunitás akut fázisában és a sebgyógyulásban részt vevő komponensekre vonatkozó további kutatások a kulcsfontosságú pro-inflammatorikus citokinek modulálásával/szabályozásával a humán parodontális betegségek immunterápiás kezelésének jövőjét fogják elősegíteni.