A Protocol for Touch

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Könyv tartalma:

"Constance Merritt olyan költő, aki legyőzi a kategóriákat, aki a "nevek zsarnokságával" szemben olyan költészetet állít, amely saját maga határozza meg a találkozás feltételeit, a "tapintás protokolljait" - egyszerre gyengéd és szigorú, formális és intim. Az ő hangja sokféle zene, kellően gazdag, árnyalt és változatos ahhoz, hogy kifejezze, megőrizze a kiegyensúlyozottságot, és értelmet nyerjen azokból az erőteljes keresztáramlatokból, amelyekben a szív szakad. Ritkán láttam az intenzitás ilyen perzselő fokával megegyező intelligenciát, vagy a szenvedély ellentmondásos alkalmaival ennyire egyenrangú formai mesterséget. Merritt prozódiai skálája elképesztő - olyan természetesen mozog a költői formákban, mint a test a bőrében, miközben sorai a tehetséges és gyakorlott fül kadenciás tekintélyével csengenek. Itt, az ő szavaiban, a jambikus alap basszus a maga létfontosságú kérdező módjában van: "A szív nyomatékos aláhúzása: hogyan éljünk? /Hogyan éljünk? Hogyan éljek? " ez a költészet nem kisebb szükségletet szolgál, mint hogy ezt kérdezze." - Eleanor Wilner.

Köztünk szólva, hogyan birkózunk a szavakkal.

Feszülten próbálunk valami áldást kicsikarni a csendből.

Megszabadulni az erőszaktól, a félelemtől, a csábítástól,...

A nevek zsarnoksága: éjjel nappal,...

Coboly és alabástrom, kovakő, pala,...

Acél és csipke. Ki engedheti meg magának közülünk.

Hogy a nyelvet - bármilyen nyelvet - helyesen beszéljünk?

Mintha nem lenne elég egy szívet elviselni.

Örökre megosztva a kamráiban?

Elég közel állunk, hogy megérintsük. Megérintjük egymást.

Nem érintkezünk. Közöttünk ég egy tűzkard,...

Egy rozsdás forgókapu csillog a napfényben.