Olvasói vélemények
Összegzés:Dr. Robbins „A pszichoanalízis találkozik a pszichózissal” című könyve innovatív megközelítést nyújt a pszichózis megértéséhez és kezeléséhez, integrálva a pszichoanalitikus elméletet a gyakorlati pszichiátriai tapasztalatokkal. A könyv nagy visszhangot váltott ki érthetőségéért, tudományos mélységéért és gyakorlati esetpéldáiért, amelyek a szerző módszereinek hatékonyságát bizonyítják.
Előnyök:A könyv egyedülálló és erőteljes keretet kínál a pszichózis megértéséhez, elkerüli a szakzsargont, miközben tudományos marad, és kiterjedt esettanulmányokat tartalmaz, amelyek fokozzák a megértést. Világos, logikus módon értékeli újra a meglévő elméleteket, és megragadó betegbeszámolókat mutat be, amelyek igazodnak a tárgyalt elméletekhez.
Hátrányok:A recenziókban nem jegyeztek fel jelentős hátrányokat, de lehetséges korlátot jelenthet, hogy a könyv a pszichózisra összpontosít, ami nem biztos, hogy minden, a szélesebb pszichiátriai témák iránt érdeklődő olvasó számára vonzó.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Psychoanalysis Meets Psychosis: Attachment, Separation, and the Undifferentiated Unintegrated Mind
Könyv tartalma:
A pszichoanalízis találkozik a pszichózissal a legsúlyosabb mentális betegségek, köztük a skizofrénia pszichoanalitikus elméletének jelentős felülvizsgálatát javasolja. Freud úgy vélte, hogy a pszichózis a normális vagy neurotikus mentális szervezet elérésére és fenntartására való biológiailag meghatározott képtelenség következménye. Michael Robbins ehelyett azt javasolja, hogy a pszichózis egy másik fejlődési út eredménye. A tudatos elme két minőségileg különböző módon működik, az őseredeti tudatos mentáció és a reflektív reprezentációs gondolkodás, és a pszichózis egy olyan őseredeti mentális folyamat fennmaradásának eredménye, amely csecsemőkorban adaptív, későbbi helyzetekben, amelyekben nem megfelelő és nem adaptív.
Az első részben Robbins leírja, hogy a pszichózis orvosi modellje hogyan áll mind a pszichiátria, mind a pszichoanalízis jelenlegi megközelítésének hátterében, annak ellenére, hogy az idegtudományok nem tudták megerősíteni a modell organikus alapfeltevését. A II. részben Robbins Freud két pszichózis-modelljét vizsgálja, amelyek a normális vagy neurotikus elme kialakulásának konstitúciós képtelenségére vonatkozó feltételezésen alapulnak. Az analitikusok egymást követő generációinak elméletei nagyrészt megismételték Freud két modelljének előítéleteit, így a pszichoanalízis a pszichózisokat kívülállónak tekinti. A III. részben Robbins azt javasolja, hogy a pszichózisok a fejlődés kötődés-szétválás fázisának zavaraiból erednek, ami a mentális tevékenység egy ősi formájának maladaptív fennmaradásához vezet, amely Freud elsődleges folyamatához kapcsolódik. Végül a IV. részben Robbins leírja a modelljén alapuló pszichoanalitikus kezelési megközelítést. A könyvet gazdagon illusztrálja Robbins klinikai gyakorlatából származó anyag.
A Psychoanalysis Meets Psychosis (A pszichoanalízis találkozik a pszichózissal) képes megszüntetni a társadalom és a pszichotikus személyek közötti évszázados elidegenedést. A könyv a súlyos mentális betegségek olyan megértését kínálja, amely nemcsak a pszichoanalitikusok, hanem minden mentális egészségügyi szakember számára újszerű és inspiráló lesz.
