A PSZICHOLÓGIA ÉS A CIVILIZÁCIÓ ALAPJAI

Olvasói vélemények

A könyvről szóló kritikák a könyv tartalmával és érthetőségével kapcsolatos nézőpontok keveredését emelik ki. Néhány olvasó érdekesnek és jól érvelőnek találja, különösen nagyra értékelve a pszichológia és a régészet integrálását a Göbekli Tepe lelőhelyet illetően. Mások úgy érzik, hogy a könyvből hiányzik a mélység, vagy túl egyszerűen, egy iskolai esszére emlékeztető módon olvasható. Összességében a könyv alternatív hipotéziseket mutat be, és önálló gondolkodásra ösztönöz, bár nem biztos, hogy minden közönséget kielégít.

⬤ Magával ragadó a tudáskeresők számára
⬤ érdekes és alternatív régészeti hipotéziseket mutat be
⬤ tetszetős fényképeket tartalmaz
⬤ integrálja a pszichológiát a régészettel
⬤ beszélgetésindítóként szolgál
⬤ tisztességes bizonyítékokkal támasztja alá a szerző állításait.

⬤ Néhányan túlságosan leegyszerűsítőnek vagy esszéisztikusnak tartják
⬤ a szélesebb körű műveltséggel rendelkező olvasók számára zavaró lehet
⬤ egyesek szerint a szakmai régészeti szövegekhez képest nem elég mély vagy szigorú.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

PSYCHOLOGY and the ORIGIN OF CIVILIZATION

Könyv tartalma:

A PSZICHOLÓGIA ÉS A CIVILIZÁCIÓ EREDETE Illusztráció Mik a gobekli titkok, amelyeket a régészek elszalasztottak? A pszichológia keveredik a régészettel, hogy feltárja Gobekli célját, a város mint kereskedelmi központ eredetét, a "vad" állatok megszelídítésének titkát, valamint a történelem legkorábbi és leghosszabb ideig fennálló vallásának bizonyítékait.

Gobekli Tepe hatezer évvel Stonehenge előtt épült. A falak vályogvakolatában talált szerves anyagokat 11 500 évvel ezelőttre datálták a radiokarbonos kormeghatározás alapján. Hamarosan a modern régészet legnagyobb rejtélyévé vált. Amikor Klaus Schmidt régész elvégezte a Gobekli Tepe feltárásával kapcsolatos nagyszerű munkáját, kijelentette, hogy a Gobekli Tepe egy vadász-apák által épített kőtemplomegyüttes.

Vajon a "vadász-gyűjtögetők" valóban szakítottak időt a túlélésre, hogy Gobeklibe jöjjenek, és felépítsenek egy több mint 20 templomból álló komplexumot? Ha ennyi ember vadászó-gyűjtögetőként élt, akkor nagyon gyorsan kimerítették volna az élelembázisukat. Ez egy nagyon rossz epizódot adhatna a Meztelenül és rettegve sorozatból, ahol 21 nap után mindannyian éhen halnának. Mi történt valójában a világ legrégebbi történelmi helyszínén?

A LENYOMAT MINT A MEZŐGAZDASÁG ELŐTTI TÁRSADALOM KULCSA

A vadállatok megszelídítése könnyű, ha még csecsemőként fogod el őket. A génjeik megváltoztatásához, hogy „háziasított” állatokra hasonlítsanak, több száz évnyi karámokban való terelésre lett volna szükség, hogy a helyes egyedeket ilyen drámai genetikai változásra szelektálják.

Tévedés azt feltételezni, hogy az állatok háziasításának meg kellett várnia, amíg a nagytestű aurochok mesterségesen szelektálódtak az emberek által, hogy a kisebb modern „háziasított” tehenekké váljanak, mielőtt őseink hasznukat vették volna. Valószínűbb, hogy több száz éven át tereltek vadállatokat, mielőtt olyan genetikai változások szelektálódtak volna, amelyek ahhoz vezettek, amit mi „háziasítottnak” nevezünk.

Mindezeket, a vaddisznókat, gazellákat, kecskéket, kacsákat, aurochákat stb. a mai régészek „vad” állatokként értelmezhették félre, amikor megtalálták a csontjaikat; ami arra utal, hogy a Gobekli környéki lelőhelyeket vadászó-gyűjtögető népesség lakta.

Ehelyett ezek a maradványok bizonyítékok lehetnek arra, hogy az emberek vadállatokat neveltek a falu élelmezésére. A „vad” nem azt jelenti, hogy vadásztak rájuk.

Délkelet-Ázsiában több embert ölnek meg a vízibivalyok, mint bármely más faj, mégis, ha születésüktől fogva nevelik őket, szelíd haszonállatokká, sőt háziállatokká válnak.

A PÁSZTORÁLLATOK A FÖLDMŰVELÉS ELŐTT NÉLKÜLÖZHETETLENEK VOLTAK.

Ha azt gondolja, hogy a gazdálkodás csak abból áll, hogy magokat szórunk a földbe, és várjuk az esőt, akkor még sosem volt gazdálkodó. A földművelés valószínűsíthető alapja először az álló állatcsordák kialakulásától függött, valószínűleg a juhok és kecskék voltak az elsők, valamint a kacsacsordák, mint a Gobekliben található domborműveken.

Mit mond a pszichológia a Gobekliben talált leletekről

I: GOBEKLI TEPE: A világ első civilizációja? Templom vagy kereskedelem?

II: ÁLLATHÁZ: A lenyomatok mint a civilizáció alapja

III: ÚJ BIZONYÍTÉKOK GOBEKLIBEN

IV: 11 500 év múlva: régészek felfedezik Amerikát

V: BIZONYÍTÉKOK AZ ELSŐ HITEKRŐL: Égi temetkezések

VI: KÖZPONTI OSZLOPOK ÉS A GOBEKLI "ELTEMETÉSE"

VII KI IRÁNYÍTOTTA A KERESKEDELMET

VIII Epilógus

ÚJ BEMUTATÓK GOBEKLI-ből, amelyek azt mutatják, hogy az állattenyésztés

És a kereskedelem lehetővé tette a civilizáció kialakulását.

A LEGKORÁBBI VALLÁST VISSZHANGZÓ MODERN VALLÁSOK

HOGY a civilizáció a kereskedelemből nőtt ki: Kereskedelmi központok

Úgy terjedtek el Európa-szerte, mint a sarki élelmiszerboltok.