Értékelés:
A könyv a dinamikus pszichológia mélyreható feltárását nyújtja, matematikai fogalmakkal alátámasztva és különböző területeket, például a fizikát és a pszichoanalízist összekapcsolva. Bár eredeti meglátásokat kínál, és értékes a modern kutatási módszerek megértéséhez, kritikát kap, hogy sűrűn tartalmaz egyenleteket és hiányoznak belőle az egyértelmű magyarázatok, ami egyes olvasók számára kihívást jelenthet.
Előnyök:⬤ Eredeti betekintést nyújt a dinamikus pszichológiába és a modern kutatási módszerekbe
⬤ lenyűgöző kapcsolatokat teremt a klasszikus fizika és a pszichoanalízis között
⬤ haladó hallgatók számára hasznos
⬤ átfogóan közelíti meg a fogalmakat
⬤ egyesek szerint jó olvasmány a mélyebb megértéshez.
⬤ Sűrűn tele van egyenletekkel és spekulatív tartalommal
⬤ a szerző más műveihez képest hiányoznak a magyarázatok
⬤ a matematikában nem jártasak számára nehezen olvashatónak tekinthető
⬤ könyvtárakban nem könnyen hozzáférhető
⬤ egyes olvasók számára talán nem nyújt elég gyakorlati alkalmazást.
(6 olvasói vélemény alapján)
The Conceptual Representation and the Measurement of Psychological Forces
2013 Az 1938-as kiadás újranyomása. Az eredeti kiadás teljes fakszimiléje, nem optikai felismerő szoftverrel reprodukálva.
Kurt Lewin (1890-1947) német-amerikai pszichológus, a szociál-, szervezeti és alkalmazott pszichológia egyik modern úttörőjeként ismert. Lewint gyakran a "szociálpszichológia megalapítójaként" ismerik el, és az elsők között tanulmányozta a csoportdinamikát és a szervezetfejlesztést. Lewin dolgozta ki az erőtérelemzés fogalmát, amely keretet biztosít a helyzetet befolyásoló tényezők (erők), eredetileg a társas helyzetek vizsgálatára.
Azokat az erőket vizsgálja, amelyek vagy egy cél felé mozdítják a mozgást (segítő erők), vagy gátolják a cél felé való mozgást (akadályozó erők).
A Kurt Lewin által kidolgozott elv jelentős hozzájárulás a társadalomtudományok, a pszichológia, a szociálpszichológia, a szervezetfejlesztés, a folyamatmenedzsment és a változásmenedzsment területéhez. Ez a könyv egy korai kísérlet az általa kidolgozott erőtérelemzés elveinek megalapozására.
Megkísérli leírni az erő fogalmának helyét a pszichológiában, és tárgyalja a pszichológiai erők mérésének főbb módszereit. Az erő egyik kiemelkedő tulajdonsága az irányítottsága. Az irányultság a pszichológiában nem definiálható úgy, mint a fizikai irányultság, és nem határozható meg az euklideszi geometria segítségével.
A pszichológiában alkalmazható geometria a hodológiai tér geometriája. Leírjuk ennek a térnek a geometriai tulajdonságait, és példákat kínálunk az életterekben az irányok és távolságok meghatározására való alkalmazására. Megadjuk az erő konstruktumának fogalmi tulajdonságait, valamint a megfigyelhető folyamatokkal összehangoló definíciót.
A pszichológiai erők, valenciák és feszültségek közötti fogalmi és dinamikus kapcsolatot tárgyaljuk, valamint a szükségletek, a környezet és a mozgás "mechanikája" közötti kapcsolatra vonatkozó egyes alapvető elméleteket. Az erők és valenciák mérésének különböző módszereit tekintjük át, különösen az ellentétes erőkkel és a mozgás sebességével kapcsolatosakat, beleértve a sebességet és a nyugtalanságot, a fogyasztást, az áthelyezést és a tanulást.
Az erőtér szerkezetének és az átfedő erőterek problémáját tárgyaljuk, beleértve számos választási és konfliktushelyzetet stabil és labilis egyensúlyi helyzetekkel.
