Az i. e.
5. században Hippokratész a „podagra” szót használta a köszvény megnevezésére, amely eredetileg a francia „podagre” szó volt, és a betegségre vagy annak hordozójára utalt. A kifejezés leíró jellegű volt.
Görögül azt jelenti, hogy „a lábánál fogva”, felidézve a csapdát, amelybe az állatot befogták (agra azt jelenti, hogy vadászni vagy elkapni).
A köszvény kifejezés a 9. században került be a köznyelvbe.
A reumát (reuma vagy folyás) az ízületekben és a szervekben „cseppenként” lepárolt ártalmas nedvhez hasonlították. Jelentése a 15. században csökkent, a köszvény szó a podagre néven ismert betegségnek felelt meg.
A reneszánsz idején Ambroise Par a podagre helyett a „köszvény” kifejezést használta. A betegségről számos történeti leírás létezik, de az egyik legfontosabb Thomas Sydenham, az angol Hippokratész 1683-ban írt értekezése a podagra-ról. A köszvényt „a királyok betegségének” is nevezték.
Nagy Károlytól XIV. Lajosig a történelem legnagyobbjait sújtotta.
A 19. században minden betegségért felelősnek tartották. A köszvény korántsem tartozik a múltba, különösen Afrikában.
