A Quest for the Assumed LXX Vorlage of the Explicit Quotations in Hebrews
Gert Steyn nemcsak egy nagyon hasznos eszközt adott a tudományos NT/LXX tanulmányozáshoz, hanem egy térképet is, amelyet követhetünk a folyamat során. -- Tom Galey, Midwestern Baptist Theological Seminary, Midwestern Journal of Theology (Fall 2012 Vol.
11 No. 2) A Zsidókhoz írt levélben található kifejezett idézetek feltételezett LXX-előterve a mai napig megoldatlan - annak ellenére, hogy ez fontos előfeltétele annak, hogy megkíséreljük megvizsgálni ezeknek az idézeteknek a funkcióját az NT-kontextusban. Az explicit idézetek kiválasztása, eredete és változata a korábbi tanulmányokban erősen elhanyagolt szempontok.
Ez a kutatás megkísérli ezeket a kérdéseket hagyománytörténeti és szövegkritikai szempontból is kezelni. A héberek saját alaprajzát követi, amely az idézetek két, páronként felsorolt csoportját mutatja be: az első főként himnikus szövegekből áll, a második pedig a Tórából vett idézetekből, amelyek a zsoltárokból és a prófétákból vett idézetekkel váltakoznak. A vizsgálat minden egyes idézetet a nyomtatott változatokhoz képest lehetséges alternatív Vorlage(n) fényében vizsgál, és kölcsönhatásba lép a korábban felvetett hipotézisekkel, mint például a Tanúságos könyv, a liturgia, a homília és a midrás hipotézisekkel.
Világossá vált, hogy bár Héber számos idézetet ismerhetett a korai zsidó és a korai keresztény hagyományból, néhányat ki is bővített, és néhány hosszabb idézetet is hozzátett. Az idézetek kombinációinak többségéért maga a szerző volt felelős, bár vannak nyomai annak, hogy már az ő korát megelőzően is léteztek olyan exegetikai hagyományok, amelyek egyes szakaszokat kombináltak. A zsoltárok, ódák, himnikus átdolgozások és az idézett szövegek kompozícióinak használata mind-mind érdekes hajlamról tanúskodnak a himnikus tendenciák felé.
A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a Héberek és a LXX közötti ún. különbségek egy alternatív Vorlage fényében magyarázhatók, ahol az idézetek olvasata látszólag közelebb áll az egyiptomi szöveghagyományhoz, de a szerző saját alkotói kezéhez is.