The Slave, the Hunter, the Missionary and the Smous
A novella önálló műfajként foglal helyet az irodalomban, és magában foglalhatja a példázatot, a mítoszt, a népmesét és az anekdotát. Gyakran egyszerűen szól a fontos dolgokról, vagy éppen ellenkezőleg, a jelentéktelenségben rejlő fontosságot tárja fel.
Frank O'Connor, a több mint 150 művet jegyző ír ír író, aki leginkább novelláiról és memoárjairól ismert, és akinek nevét az O'Connor Nemzetközi Novelladíj őrzi, megjegyezte, hogy a novellának soha nem volt hőse. Jean Marquard1 szerint ez különös jelentőséggel bír a dél-afrikai novellákra nézve, ahol ezek közül sokan "az embereknek egy kemény és bürokratikus társadalomban folytatott, figyelemre nem méltó küzdelmeit írják le". A továbbiakban így ír: "Ennek okai éppúgy történelmi, mint művészi jellegűek, hiszen az angol nyelvű Dél-Afrika lényegében egy hősök nélküli társadalom.
A novellaíró nem biztos, hogy tudatosan választja meg a közönségét - lehet, hogy önmagának ír, vagy, mint Horatius, az utókornak. Az olvasóhoz való viszonya lehet leereszkedő vagy akár ellenséges is.
Feltételezheti, hogy az olvasónak szabadelvű műveltsége, humorérzéke van, vagy, általánosságban szólva, olyan valaki, aki csupán szórakozásra és esetleg felvilágosításra vágyik. Mint főként dél-afrikai nem fikciós történelmi művek írója, ezzel a novelláskötetemmel az a szándékom, hogy bemutassak valamit a Fokföldön és azon túl élő hétköznapi emberek életéből és korából; hogyan birkóztak meg a kor gyakran zord körülményeivel, és hogy az akkori eseményeknek van némi relevanciája a mai kihívásokhoz.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)