Értékelés:
A könyv a polgárháború és a rabszolgasággal kapcsolatos viták okainak és összefüggéseinek alapos vizsgálatát mutatja be. Bár számos kritika elismerően szól a könyv lebilincselő írásmódjáról és szilárd történelmi meglátásairól, vannak kritikák a ténybeli pontatlanságokat és a központi tézisek egyértelműségét illetően.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és világosan megírt
⬤ jól érvel, szilárd meglátásokkal a polgárháború előtti rasszizmusról és a rabszolgasággal kapcsolatos viták összefüggéseiről
⬤ értékes a nemzeti politika megértéséhez
⬤ az egyetemi hallgatók számára is hozzáférhető, és új anyagot tartalmaz a szakemberek számára.
⬤ A rabszolga hatalom tézisének tisztázatlansága
⬤ ténybeli pontatlanságokat észleltek, különösen a történelmi számadatok és adatok tekintetében
⬤ és néhány recenzens szerint az érvek nem voltak meggyőzőek vagy nem voltak erőteljesen előadva.
(8 olvasói vélemény alapján)
The Slave Power: The Free North and Southern Domination, 1780--1860
Az alkotmány aláírásától a polgárháború előestéjéig fennállt az a meggyőződés, hogy a rabszolgatartó déliek kezében van az amerikai nemzeti kormány gyeplője, és hatalmukat a rabszolgaság kiterjesztésének biztosítására használják. A később rabszolgahatalom-elméletnek nevezett elképzelés nem csupán egy őrült szélsőséges képzelet szüleménye volt. Amint Leonard L. Richards a rabszolgahatalom eme innovatív újragondolásában bemutatja, a század közepén olyan kiváló és körültekintő emberek támogatták, mint Abraham Lincoln, William Henry Seward, Charles Sumner, a New York Times és az Atlantic Monthly szerkesztői és tulajdonosai, valamint a Harvard College elnöke. A The Slave Power című könyvével Richards újra megnyitja azt a vitát, amelyet a történészek az 1920-as évek óta gyakorlatilag lezártak - amikor a rabszolgahatalom elméletét először a valóság eltorzításaként, később pedig a korai köztársaság "paranoid stílusának" megnyilvánulásaként utasították el -, és megpróbálja megérteni, miért fogadták el ilyen tekintélyes vezetők teljes szívvel igazságként ezt a tézist, és miért válaszoltak választók százezrei a fegyverre szólító felhívásukra.
Richards frappáns életrajzokon és elbeszélői vignettákon keresztül magyarázza el a rabszolga hatalom érvelésének időbeli fejlődését, nyomon követve a rabszolgatartás vélt rabszolgasága elleni északi felháborodás gyakran ismétlődő forgatókönyvét, amelyet a Dél újabb "győzelme" követ: a háromötödös szabály a kongresszusi képviseletben; Missouri rabszolgaállamként való elfogadása 1820-ban; az indiánok 1830-as eltávolítása; Texas 1845-ös annektálása; az 1847-es Wilmot Proviso; az 1850-es szökevény rabszolgatörvény és még sok más. Richards megvizsgálja a demokraták, a szabadpártiak, a whigek és a republikánusok pártok közötti és párton belüli stratégiáit, és újra átnézi a szekciókonfliktusokról folytatott országos vitákat, hogy megvilágítsa, hogy a déli demokrata rabszolgatartók - egyes északiak segítségével - hogyan szereztek, védtek és végül hogyan veszítettek olyan dominanciát, amely a Fehér Háztól a házelnöki székig és a Legfelsőbb Bíróságig terjedt.
A rabszolgahatalom közvetlen és meggyőző módon tárja fel a rabszolgaság jelentőségét a nemzeti politika szerkezetében a szövetségi unió legkorábbi pillanataitól a Republikánus Párt kialakulásáig. A kutatásában és értelmezésében rendkívüli, kihívás elé állítja és építi az amerikai történelem minden olvasóját.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)