Realism and the Correspondence Theory of Truth
Ez a könyv az igazság realizmusának védelme. A szerző amellett érvel, hogy a realizmus leghihetőbb változata az igazság olyan korrespondenciaelmélete, amely a gondolkodást tekinti az igazságérték elsődleges hordozójának.
Az Igazsággal kapcsolatos anti-realisták úgy tűnik, azzal érvelnek, hogy nem lehet értelmet adni az "igazság-alkotók" világának, amely a világ reprezentációitól függetlenül létezik. Bár igaz lehet, hogy elmék nélkül nincs Igazság, mégis szükség van a reprezentáció kategóriájára - a szerző érvelése szerint a reprezentációtól független tényre -, hogy igazság-alkotóként szolgáljon.
A realizmusnak ezt a formáját felvállalva a szerző nem akarja tagadni azt a döntő szerepet, amelyet az elme a reprezentációkon keresztül játszik a reprezentációktól függetlenül létező valóság strukturálásában. Továbbá, miután megkülönbözteti az igazságra vonatkozó realizmust a metafizikai realizmusok különböző fajtáitól, a szerző azt sugallja, hogy az antirealista retorika nagy részét elfogadhatjuk a világot reprezentáló és reprezentálandó elmék módjára vonatkozó különféle plauzibilis állítások keretein belül.
