Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
In the Vanguard of Reform: Russia's Enlightened Bureaucrats, 1825-1861
II. Sándor uralkodásának első évtizedét az orosz történelem a nagy reformok korszakaként ismeri, amely időszakot a társadalmi, gazdasági és intézményi átalakulások fő időszakaként tartják számon Nagy Péter uralkodása és az 1905-ös forradalom között. Mivel közvetlenül a Miklós-korszak hírhedten elnyomó utolsó évtizede után következett, az ilyen drámai reformok megjelenése arra késztette a tudósokat, hogy drámai eseményekben keressék az okokat. Bizonyára valamilyen nagy, sőt kataklizmikus erőnek kellett arra késztetnie II. Sándort és tanácsadóit, hogy ilyen elképesztőnek tűnő politikai változást kezdeményezzenek.
E nagy reformok eredetét kutatva a történészek általában két jelenségre összpontosítottak. Az első ezek közül Oroszország veresége volt a krími háborúban egy viszonylag kis létszámú, ügyetlenül irányított szövetséges expedíciós haderővel szemben. A második a jobbágyfelkelések voltak, amelyek az 1850-es években drámaian felerősödtek. Ezekből az eseményekből a legtöbb történész arra a következtetésre jutott, hogy a jobbágyság gazdasági hiányosságai, a belső béke megőrzésének problémája és Oroszország megingott katonai presztízsének helyreállításának szükségessége voltak azok a fő erők, amelyek meggyőzték II Sándor kormányát, hogy új reformpályára lépjen.
Amint azt Lincoln a régóta nem vizsgált orosz levéltári bizonyítékok vizsgálata mutatja, jó okunk van megkérdőjelezni, hogy a krími háború után a politika ilyen válságai és Oroszország szolgai gazdaságának kudarcai egy korábban nem ismert reformista útra késztették-e II Sándort és tanácsadóit. Továbbá, annak fényében, hogy az orosz bürokrácia az előző évszázadban sokkal kevésbé összetett közigazgatási reformok kidolgozásában is lassú volt, Lincoln amellett érvel, hogy a Nagy Reform törvényhozása egyszerűen túlságosan összetett volt, és túlságosan kifinomult ismereteket igényelt a birodalom gazdasági, közigazgatási és igazságügyi ügyeiről ahhoz, hogy a háború végét követő rövid fél évtized alatt meg lehessen fogalmazni.