Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
The Architecture of Hope
„A közösségeink túlárazott, mérgező, túlzsúfolt, egészségtelen, pazarló energiamalacok - nem azért, mert annak kell lenniük, hanem mert ez megfelel az őket építő, működtető és irányító érdekeknek...”. Erős szavak, amelyeket Doug MacLeod A remény építészete című könyvének egyik szereplője mondott, amely lenyűgöző pillantást vet a közeljövőbe. Pedig ez a mű alapvetően nem fikció.
A remény építészete azonnal lenyűgöző pillantást nyújt a jövőbe, a mindössze 15 év múlva bekövetkező közeljövőbe, amelyben együtt élhetünk és dolgozhatunk, hogy jobb közösségeket építsünk a holnap számára. Az Okanagan-völgyben található Hope fiktív városában játszódik, és olyan együttműködő közösségeket képzel el, ahol az emberek több energiát termelnek, mint amennyit felhasználnak; több vizet tisztítanak, mint amennyit szennyeznek; több élelmiszert termesztenek, mint amennyit elfogyasztanak; és több hulladékot hasznosítanak újra, mint amennyit termelnek, olyan technológiák segítségével, amelyek már léteznek, vagy amelyek néhány éven belül elérhetőek lesznek számunkra. A legfontosabb, hogy a közösség lakói birtokolják ezeket az erőforrásokat és profitálnak belőlük. A Remény Építészete egy olyan életmódot mutat be, amely decentralizált, újra lokalizált és regeneratív.
Ahogy az egyik szereplő megjegyzi: „A nagy gondolat az, hogy pusztítás helyett helyreállíthatnánk; fogyasztás helyett termelhetnénk; és szennyezés helyett megtisztíthatnánk - nemcsak a Földet, hanem a testünket és az elménket is.”.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)