A rendes és a rendkívüli tanítóhivatalról: A rendes és rendkívüli tanítóhivatalról Joseph Kleutgen-től a II. vatikáni zsinatig

Olvasói vélemények

A könyv jól kutatott és közérthető történetet nyújt a tanítóhivatalról, részletesen bemutatva annak fejlődését és értelmezését a teológiában a 19. századtól napjainkig. Világosságot nyújt az egyház tanítóhivatalával kapcsolatos összetett témákról, így értékes forrássá teszi mind a teológusok, mind a művelt laikusok számára. Dr. Joy művét úttörő tudományossága és a Magiszterium fogalmának átfogó bemutatása miatt tartják számon.

⬤ Jól kutatott és könnyen olvasható
⬤ értő történelmi kontextust nyújt
⬤ tisztázza az összetett teológiai fogalmakat
⬤ nagyra értékelik a teológusok
⬤ hiánypótló a Magiszterium megértésében
⬤ papoknak, püspököknek és művelt laikusoknak ajánlott.

Egyes olvasók számára a téma összetett lehet; nem biztos, hogy megfelel azoknak, akik leegyszerűsített áttekintést keresnek.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

On the Ordinary and Extraordinary Magisterium: On the Ordinary and Extraordinary Magisterium from Joseph Kleutgen to the Second Vatican Council

Könyv tartalma:

Ez a könyv, amely immár a második kiadásánál tart, az egyház rendes és rendkívüli tanítóhivatala közötti különbségtétel körüli zűrzavart szünteti meg, leleplezve a "rendes tanítóhivatal" kifejezésben rejlő kétértelműséget. E terminológia eredetének részletes elemzése Joseph Kleutgen, egy XIX.

századi neo-skolasztikus teológus írásaiban, történelmi és teológiai kontextust biztosít ahhoz, hogy megértsük a IX. Pius pápa és az I. Vatikáni Zsinat dokumentumaiban szándékolt értelmét.

Ezt követően a történelmi fejlődés fő vonalait követjük nyomon az Első Vatikáni Zsinat végétől a Második Vatikáni Zsinat tanításáig, különös figyelmet szentelve a pápa rendes tanítóhivatalának kérdésére, valamint a rendkívüli tanítóhivatal kiterjesztésére a tanítóhivatal másodlagos tárgyára és az Egyház által már tévedhetetlenül tanított tanok megerősítésére vagy újbóli megerősítésére. Ez utóbbi kérdés komoly következményekkel jár az olyan tanítói nyilatkozatok értelmezésére, mint amilyenek az Evangelium vitae, az Ordinatio sacerdotalis és a II.

vatikáni zsinat több dokumentumában találhatók. A tanulmány azzal zárul, hogy megvizsgálja a II.

vatikáni zsinat e kérdéseknek a Lumen gentium című egyházi konstitúcióban foglalt megközelítését.