A repedésekbe

Eredeti címe:

Into the Cracks

Könyv tartalma:

Az Into the Cracks című kötetben Holly Day egy gondosan megfigyelt és szenvedélyes élet 53 precízen megmunkált töredékét tárja elénk. Egy anya, egy lány, egy szerető, egy háziasszony, egy áldozat, egy lázadó élete - betoncsizmák és haldokló pillangók, tintahal-felhők és egy poros képkeret elmosódott üvegének formájában elmesélve.

A "Vérvonalak"-ban például a szaporodás és az utódok védelmére irányuló emberi késztetések egy juharfára is kiterjednek, amely "helikopteres magjait az udvaron keresztül küldi/ kétségbeesett álmokban a szaporodásról álmodik". Vajon a fa gyűlöli az elbeszélőt/kertészt, aki ezeket a magokat lecsippenti - vagy beletörődik a sterilitásba? Vajon megtorolja, és egy jövőbeli viharban az elbeszélő gyermekeire dobálja az ágakat? Az ilyen kérdések mögötti kérdések gazdagok, a metaforák ötletesek, néha riasztóak, gyakran humorosak.

A "Három csavarhúzó helló"-ban arra figyelmeztetnek, hogy "olyan leszek, mint egy borotva, amikor azt mondod/ te) 'megérted, ' kigúnyolod a bennem lévő magányost". A "Bleeding the Brakes Dry" című dalban a távoli parton csattanó hullámok hallásának emléke majdnem elég hangossá válhat ("ha elég erősen próbálkozom") ahhoz, hogy elnyomja a garázsban dolgozó férj dühös mormogását, aki egy olyan autón dolgozik, amely soha nem jut vissza arra a partra.

Más versekben megtanuljuk olvasni a repedéseket a járdákon és a festményeken, a repedéseket, amelyeket az emberi bőrön rongyosan futó körmök, a józanság vagy a józanság homlokzatán lévő repedések okoznak. Ahogy a szerző írja:

"Mindig is vigaszt találtam a rendetlenségben és a káoszban, különösen, ha a természeti világról van szó, és annak állandó harcáról a civilizáció által rákényszerített renddel. Örömmel látom, ahogy egy tökéletesen kitakarított ház kanapéja alól pókok szaladgálnak ki, vagy ahogy a borostyán utat tör magának egy épület homlokzatán. Számomra a rend látszata, bármilyen formában is jelenjen meg, pajzsként szolgál a külvilág kiszámíthatatlanságával és a káoszra leselkedő káosszal szemben. Az Into the Cracks-ben célom, hogy feloldjam a határokat a mesterséges környezetünket alkotó íratlan szabályok és a kaotikus univerzum valósága között.".

Az Into the Cracks borítóképe a szerző egyik szokatlan, de érzelmileg intenzív portréjának fényképe - ez a portré úgy készült, hogy türelmesen, óvatosan, sőt meditatív módon, egy nagyon éles tűvel színes szálakat tolt és húzott egy teljesen hagyományos vászondarab lánc- és vetülékfonalai közötti réseken keresztül. Holly Day apró terekben ragadja meg a káoszt, és ott tartja, hogy láthassuk. És hallani. És ízlelhessük, tapinthassuk és szagolhassuk.