Olvasói vélemények
Összegzés:Pettit „Republikanizmus” című könyve a szabadság mint nem-uralom fogalmával foglalkozik, és kritikával illeti a szabadság hagyományos nézeteit, különösen a libertarianizmust. Az ókori Rómából származó köztársasági eszméket igyekszik visszaszerezni és a modern politikai rendszerekre alkalmazni, a kormány és a polgárok közötti együttműködő kapcsolatot javasolva. A kritikák kiemelik a könyv mélységét és alaposságát, ugyanakkor megjegyzik, hogy a könyv összetett és az alkalmi olvasók számára esetleg áttekinthetetlen.
Előnyök:⬤ A szabadság és a politikai filozófia gondolatébresztő és szisztematikus megközelítése.
⬤ Részletes történelmi kontextust és a szabadság mint nem-uralom fogalmának logikus fejlődését mutatja be.
⬤ Erős hangsúlyt fektet az egyéni jogokra és a kormányzásban való részvételre.
⬤ Az elméleti keret jól illeszkedik a sikeres szociáldemokráciák jellemzőihez.
⬤ Mélyen foglalkozik a kritikákkal és megvitatja a különböző politikai elméleteket.
Hátrányok:⬤ A bonyolult és sűrű írásmód fárasztó lehet az általános olvasók számára.
⬤ Néhány terminus, mint például az „uralom”, zavaró lehet, ha nem értik meg teljesen a szövegkörnyezetet.
⬤ Bizonyos részek ismétlődőnek vagy terjedelmesnek tűnhetnek, ami potenciális elvonatkoztatáshoz vezethet.
⬤ Kétértelműségek a kulcsfogalmak körül és egy homályos záró fejezet.
⬤ Egyes kritikák szerint a könyv figyelmen kívül hagyja a kormányzati hatalommal és bürokráciával kapcsolatos kérdéseket.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Republicanism a Theory of Freedom and Government
Könyv tartalma:
Ez az első teljes terjedelmű bemutatása egy republikánus alternatívának a liberális és kommunitárius elméletekkel szemben, amelyek az elmúlt években uralták a politikai filozófiát. Az elismert Oxford Political Theory sorozat legújabb darabja, Pettit ékesszóló és meggyőző beszámolója a szabadság mint nem-uralom hagyományos republikánus felfogásának vizsgálatával nyit, és ezt állítja szembe a szabadság bevett negatív és pozitív felfogásával.
A könyv első része nyomon követi e felfogás felemelkedését és hanyatlását, bemutatja számos vonzerejét, és érvel amellett, hogy miért kell még mindig központi politikai eszménynek tekinteni. A könyv második része azt vizsgálja, hogy mit követelne meg az eszmény megvalósítása az érdemi politikaalkotás, az alkotmányos és demokratikus berendezkedés, a szabályozási ellenőrzés, valamint az állam és a civil társadalom közötti kapcsolat tekintetében. Ebben a beszámolóban kiemelkedő helyet foglal el a demokrácia újszerű koncepciója, amely szerint a kormányzat szisztematikus vitának van kitéve, valamint az állam és a társadalom közötti kapcsolatoknak a civilizáción és a bizalmon alapuló víziója.
Pettit erőteljes és éleslátó új munkája nemcsak egységes, elméleti áttekintést nyújt a republikánus eszmék számos száláról, hanem új és kifinomult perspektívát nyújt a kapcsolódó területek - többek között az eszmetörténet, a jogtudomány és a kriminológia - tanulmányaihoz is.
