The Risk of Relatedness: Intersubjectivity Theory in Clinical Practice
A pszichoterápia sikere a páciens és a pszichoterapeuta fejlődésétől függ. Ez Jaenicke könyvének központi tézise, amely az interszubjektivitás elméletének klinikai alkalmazásával foglalkozik, annak a kockázatnak a szempontjából - amit Jaenicke a "rokonság kockázatának" nevez -, amelyet az elmélet mind a terapeuta, mind a páciens számára jelent, ha gyakorlatként hajtják végre.
A freudi elmélettel ellentétben az interszubjektivitás-elmélet a terápiát a páciens és a terapeuta által közösen konstruált folyamatnak tekinti, ahol a terapeuta kerüli a semleges tekintély szerepét, aki új felismerésekkel látja el a pácienseket, és akinek a terápiás folyamatra adott szubjektív reakciója el van zárva a terapeuta és a páciens interakciójától. Jaenicke "lefordítja" és újrafogalmazza az elmélet komplexitását a gyakorlati pszichoterápiás munka feltételeire.
Nyolc alapvető pszichoanalitikus fogalom - az empátia, a védekezés, a hasadás, a tudattalan, a trauma, az elszigetelt elme mítosza, az átvitel/ellenátvitel és az affektus - segítségével szemléletesen bemutatja, hogyan lehet az interszubjektivitás elméletét a gyakorlatba átültetni, miközben leírja a gyakori nehézségeket. Számos esettanulmány konkrét példákkal szolgál.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)