Frontiers of the Roman Empire: The Eastern Frontiers: Frontieres de l'Empire Romain: Les Frontieres Orientales
A római keleti határ a Fekete-tenger északkeleti partjától a Vörös-tengerig húzódott. Róma félelmetes ellenségével, a Párthiai Királysággal és annak utódjával, a szaszanida Perzsiával állt szemben.
Róma bástyája az ókorban a Szíria vagy Levante néven ismert terület volt, nagyjából a mai Szíria, Libanon, Jordánia, Izrael és Palesztina. Délen feküdt a nabatai királyság, amelyet 106-ban Róma annektált, és Arábia tartományt alkotott. Északon a kappadókiai határ Eurázsia egyik legelérhetetlenebb és legtávolabbi részén húzódott, ahol szélsőséges éghajlati és domborzati viszonyok uralkodtak, a kliens királyságok sokasága között.
Ez a rejtett és lenyűgöző törökországi határ, amelynek bázisai többnyire víztározók alatt húzódnak, a kötet legnagyobb hiányossága, és remélhetőleg a későbbiekben egy alaposabb beszámolót is kapunk róla. A Fekete-tenger partján fekvő kaukázusi erődök azonban részei ennek a kötetnek, amely régészetileg talán Róma legkevésbé ismert határa, de Arrianus, amikor Kappadókia kormányzója volt, egyedülálló beszámolót készített róla.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)