Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a Római Birodalom védekező katonai stratégiájának alaposan megalapozott feltárása, három különböző időszakot elemezve. Bár elgondolkodtató és jól megírt, egyes kritikák a félrevezető címet és a támadó stratégiák kihagyását kifogásolják. A könyv a római történelemmel már ismerkedő olvasóknak ajánlott, de az általános közönség számára túl sűrű és száraz lehet.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és kiválóan megírt könyv.
⬤ Alapos elemzést nyújt a római védekező stratégiákról három történelmi korszakban.
⬤ Kiváló térképeket és ábrákat tartalmaz.
⬤ Betekintést nyújt a kliensállamok használatába és a stratégiai gondolkodás fontosságába.
⬤ Vonzó a katonai tanulmányokat folytatók és a római történelem iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:⬤ A cím félrevezető lehet, mivel elsősorban a védelemre összpontosít, és elhanyagolja a támadó műveleteket.
⬤ Száraznak és szakszerűnek tekinthető, ami nem biztos, hogy tetszeni fog az alkalmi olvasóknak.
⬤ A jobb megértéshez a római történelem előzetes ismerete szükséges.
⬤ Egyesek szerint az elemzés túlságosan racionális a történelmi korszak kaotikus valóságához képest.
(62 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Grand Strategy of the Roman Empire: From the First Century Ce to the Third
Könyv tartalma:
Hatalmának csúcspontján a Római Birodalom az egész Földközi-tenger medencéjét magába foglalta, és jóval azon túl is kiterjedt Britanniától Mezopotámiáig, a Rajnától a Fekete-tengerig. Róma évszázadokon át virágzott, miközben sikeresen ellenállt a támadásoknak, az éjszakai rablótámadásoktól kezdve az egész népek mozgásban lévő, teljes körű inváziós kísérleteiig mindent visszavert. Hogyan voltak képesek a csapatok megvédeni a birodalom hatalmas területeit az állandó támadásoktól? És hogyan tették mindezt olyan mérsékelt költségekkel, hogy kincstárukból ki tudták fizetni az országutak, vízvezetékek, amfiteátrumok, városi fürdők és pompás templomok mérhetetlenül nagy számát?
Edward N. Luttwak tapasztalt védelmi elemző A Római Birodalom nagy stratégiája című könyvében feltárja, hogyan tudták a rómaiak a katonai erőt, a diplomáciát és az erődítéseket ötvözni, hogy hatékonyan reagáljanak a változó fenyegetésekre. Róma titka nem a szüntelen harcokban rejlett, hanem olyan átfogó stratégiákban, amelyek egyesítették az erőt, a diplomáciát és az utakból, erődökből, falakból és akadályokból álló hatalmas infrastruktúrát. Róma kezdetben a kliensállamokra támaszkodott a támadások pufferében, majd i. sz. 117 körül áttért az állandó határvédelemre. Végül, amikor a barbárok kezdtek behatolni a birodalomba, Róma a „mélységi védekezés” stratégiájában nagy seregeket iktatott be, lehetővé téve a támadók számára, hogy áthatoljanak Róma határain.
Ezt a frissített kiadást alaposan átdolgozták, hogy a legújabb tudományos és régészeti eredményeket is figyelembe vegye. Az új előszó a római birodalmi államvezetést vizsgálja. Ez a tanulságos könyv továbbra is nélkülözhetetlen mind az ókori történészek, mind a modern stratégiát tanulmányozók számára.
