Biochemical Sites of Insecticide Action and Resistance
Az utóbbi években a rovarok elleni, széles spektrumú szintetikus vegyszerekkel végzett hagyományos rovarirtási módszerek közül sok került vizsgálat alá az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt nemkívánatos hatásaik miatt. Emellett a növényvédőszer-kémia egyes osztályait, amelyek rezisztenciaproblémákat okoztak és súlyosan károsították a környezetet, már nem használják.
E könyv szerzői ennek fényében mutatják be a legújabb eredményeket - olyan biokémiai helyekkel kapcsolatban, amelyek célpontként szolgálhatnak a szelektív tulajdonságokkal rendelkező rovarölő szerek kifejlesztéséhez, valamint a rezisztencia-mechanizmusok és ellenintézkedések feltárásának alapjául. A könyv nyolc fejezetből áll, amelyek a rovarölő szerek hatásának biokémiai célpontjaival, valamint hét fejezetből, amelyek a rezisztencia biokémiai módjaival és az ellenintézkedésekkel foglalkoznak. A fejezetek szerzői a peszticidek kémiája, a biokémiai hatásmechanizmusok és a rezisztenciamechanizmusok terén világviszonylatban is vezető szerepet játszanak.
Az olyan biokémiai helyek, mint a kitinképződés, a juvenil hormon és az ecdizon receptorok, az acetilkolin és GABA receptorok, az ioncsatornák és a neuropeptidek a rovarölő szerek hatásának potenciális célpontjai. Az utóbbi években a molekuláris biológia terén elért (és ebben a kötetben részletesen bemutatott) fejlődés olyan gének azonosításához vezetett, amelyek a rezisztencia mechanizmusait biztosítják, mint például a fokozott detoxifikáció, a csökkent penetráció és az érzéketlen célpontok.
A tényezők kombinációja vezethet az ellenállási szint erősödéséhez. E mechanizmusok osztályozását génamplifikációnak, a szerkezeti gének változásának és a génexpresszió módosításának nevezik.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)