Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 19 olvasói szavazat alapján történt.
The Ryukyu Kingdom: Cornerstone of East Asia
Okinawa egyik legelismertebb történésze, Mamoru Akamine kulcsfontosságú művének angol fordítása új, meggyőző képet ad a Rjúkjú Királyság Kelet-Ázsia történelmében játszott szerepéről. Okinawa szigete, amelyről a mai japán prefektúra a nevét kapta, a legnagyobb a Japán és Tajvan között húzódó szigetcsoport, a Rjúkjú-szigetek közül.
A jelen kötetben Akamine a Rjúkjú Királyság XIV-XV. századi felemelkedésének krónikája, amikor is jelentős szerepet játszott a kelet-ázsiai kereskedelemben és diplomáciában. Akkoriban Ryukyu valóban sarokköve volt a Ming-kori Kínára összpontosító, élénk kelet-ázsiai kereskedelmi szférának, amely összekötötte azt, amit ma Japánnak, Koreának és Kínának nevezünk, Délkelet-Ázsiával.
A Japánhoz és Kínához egyaránt történelmi és kulturális kapcsolatokkal rendelkező Ryukyu diplomáciai közvetítő szerepet is betöltött a két nemzet között, amelyek vezetői többnyire nem voltak hajlandóak közvetlenül tárgyalni egymással.
De végül a királyság saját sikerének áldozatává vált. A tizenhatodik században kezdődő kínai és japán politikai fejlemények nagy változásokat hoztak a térségben, és 1609-ben Rjúkjút megszállta Szatszuma, Japán legdélebbi tartománya.
A kínai-japán geopolitikai rivalizálás idővel magában Rjúkjúban játszódott le, mivel az egyik frakció igyekezett fenntartani a Kínával való kapcsolatokat, míg egy másik a gyorsan modernizálódó Japánnal való egyesülést támogatta. Akamine Ryukyu történelméhez való hozzáállását a kínai és koreai források szakszerű felhasználása jellemzi, ami lehetővé teszi számára, hogy az eseményeket több szempontból is megvizsgálja. Ez hozzájárul egy széleskörű, átfogó elbeszéléshez, amely egy olyan Kelet-Ázsiát tár fel, amely sok változó és egymással összefüggő részből áll - nem csupán a saját érdekeiket követő nemzetállamokból.
Akamine különösen a kínai szövegekkel való könnyed bánásmódja olyan sokatmondó részleteket tár fel, amelyek jelentősen gazdagítják a történeti feljegyzéseket. Aprólékos beszámolója például Ryukyu egyik Kínába irányuló hódoló missziójáról, vagy a feng shui szerepéről a királyság királyi és közigazgatási központjának, a Shuri várnak a kialakításában, anélkül, hogy pedáns lenne. Ennek eredményeképpen az olvasók szélesebb körű, tájékozottabb képet kapnak Ryukyu jelentőségéről a régióban és a szomszédos országokkal való kapcsolatainak összetettségéről.