A sárkány száján keresztül: Utazások a Jangzi három szurdokába

Olvasói vélemények

A Három szurdokról szóló könyv vegyes kritikákat kapott, egyes olvasók dicsérik a történelmi ismereteket és az élénk illusztrációkat, míg mások a mesterkélt párbeszédeket és az eredeti történetmesélés hiányát kritizálják.

A könyvet őszintének és átgondoltan felépítettnek írják le, amely a Három Szurdok területének komor történelmi perspektíváját nyújtja. Érdekesnek tartják a szerző egyedi tapasztalatait, amelyeket misszionáriusként szerzett a viharos kínai időkben, az illusztrációkat és a látványt pedig nagyra értékelik.

A kritikusok rámutatnak, hogy a párbeszédek mesterkéltek és szárazak, ami csökkenti az elbeszélés iránti elkötelezettséget. Sokan úgy vélik, hogy a történetmesélés nem eredeti, más művekhez hasonló, ami gyanússá teszi a szerző tapasztalatainak hitelességét. Összességében az olvasók egy része csalódott, és azt javasolják, hogy először más könyveket fedezzenek fel.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Through the Dragon's Mouth: Journeys into the Yangzi's Three Gorges

Könyv tartalma:

A Három Szurdok világhírű művészeti galéria hírében áll, kimeríthetetlen forrásanyagot szolgáltatva költőknek, drámaíróknak és történészeknek. Az írástudók és a híres kalligráfusok már a legrégebbi idők óta látogatják a régiót. A klasszikus költészet és dráma számos formája versekben és tragédiákban talált kifejezést erről a régióról. A Sanxia (Három szurdok) említése a kínaiakból félelmet kelt. A szurdokhoz kapcsolódó mítoszokat a Sárga, a Min és Kína többi nagy folyójához hasonlítják. Ezek az eposzok kulturális DNS-t jelentenek, azokat a tudattalan programokat, amelyek befolyásolják azt, ahogyan sok kínai a "valóságot" látja és reagál rá.

Az ősi kínaiak szerint a tölcsérszerű szurdokokba merészkedni olyan, mintha "a sárkány szájába" lépnénk. Bizonytalan és félelmetes, megközelíthetetlen hegyek barlangjaiban rejtőzködve vagy végül a tenger mélyén feltekeredve, ez a kínai sárkány kiszámíthatatlanul tör ki a tevékenység áradatában. Kibontakozik a viharfelhőkben, és sörényét a forrongó örvények feketeségében mossa. Karmai villámokat szórnak, pikkelyei pedig az eső áztatta fenyők kérgében csillognak. Hangja a szakadékokon át süvítő szélben hallatszik, szétszórja az erdő elszáradt leveleit, és így felgyorsítja az új tavaszt.

Ben Thomson Cowles 1946-ban, kisgyermekként tett első útjától kezdve az 1980-as és 1990-es években tett többszöri látogatásán keresztül feltérképezi a Három Szurdok jelentőségét, szépségét és költészetét, és leírja, mi veszett el a ma már nevét viselő kolosszális gát építése során.