Olvasói vélemények
Összegzés:A kritikák kiemelik a szerző elemzését arról, hogy Kína hogyan használta ki stratégiailag a nyugati gazdaságokat, különösen Európában és az Egyesült Államokban. A könyv tárgyalja a Kína által alkalmazott történelmi és kortárs taktikákat, beleértve az államilag ellenőrzött befektetéseket, a technológiai lopást és a kereskedelmi szabályozások manipulálását. Bár a könyv informatív, és értékes betekintést nyújt Kína gazdasági stratégiáiba, néhány kritika a kereskedelmi hiányok kezelésével kapcsolatban fogalmazódott meg, amelyet egyes kritikusok szerint erőteljesebben is be lehetett volna mutatni.
Előnyök:⬤ Kína gazdasági stratégiáinak és a nyugati piacok történelmi kizsákmányolásának informatív feltárása.
⬤ Konkrét példák a kulcsfontosságú eszközök kínai megszerzésére és a szabályozások manipulálására.
⬤ Olyan kritikus nézőpontot nyújt, amelyet a nyugati közönség számára elengedhetetlenül fontosnak tartanak a megértéshez.
⬤ Néhány esetben humoros megközelítést kínál, mint például a Huawei technológiai lopásával kapcsolatos anekdota.
Hátrányok:⬤ Egyes kritikusok úgy vélik, hogy a kereskedelmi hiányok kezelése gyengébb és nem elég mélyreható.
⬤ A szerző talán túlzottan hangsúlyozza a kereskedelmi hiányok jóindulatúságát történelmi kontextusban, anélkül, hogy kellőképpen foglalkozna azok lehetséges hatásaival.
⬤ A könyv csak közepes értékeléseket kap, ami azt jelzi, hogy egyes olvasók bizonyos területeken hiányosnak találják.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Silk Road Trap: How China's Trade Ambitions Challenge Europe
Könyv tartalma:
Kína csaknem két évtizede azt állítja, hogy bővülő gazdasága előnyös Európának, serkenti az európai növekedést, exportot és foglalkoztatást. A valóság azonban nem ilyen egyértelmű.
Bár egyes vállalatok profitálhattak Kína gazdasági felemelkedéséből, a Kínával folytatott kiegyensúlyozatlan kereskedelem valójában több mint 1 millió euróba került Európának. 4 billió euróba került az elmúlt tíz évben, és aláásta politikai befolyását. Kína monumentális infrastrukturális projektje, az "Övezet és Út" kezdeményezés - vagy ahogyan ismertebbé vált, az Új Selyemút - tovább fogja rontani a helyzetet.
A Selyemút csapdája az első könyv, amely feltárja, hogy ez az egyenlőtlen partnerség milyen kockázatos Európa számára. Ebben az ázsiai ügyek vezető szakértője, Jonathan Holslag amellett érvel, hogy Európának csökkentenie kell a Kínától való függőségét, és egy erősebb és fenntarthatóbb európai gazdasági modell kialakításán kell dolgoznia.
Az új Selyemút mögött meghúzódó politikai törekvések és gazdasági stratégia feltárása révén bemutatja, milyen következményekkel jár ez az egyes európai iparágakra nézve, az acéltől kezdve a repülőgépeken át a robotokig. Holslag, bár kritikusan viszonyul Kínához, nem a konfrontatív, trumpi protekcionizmus mellett érvel.
Ehelyett azt állítja, hogy az új Selyemútnak nem kell behálóznia Európát; egyedülálló lehetőséget kínál a kontinensnek arra, hogy a "made in China" helyett "made in Europe" legyen a jövő.
