A sinoszféra újragondolása: Poétika, esztétika és identitásképzés

Eredeti címe:

Rethinking the Sinosphere: Poetics, Aesthetics, and Identity Formation

Könyv tartalma:

*Ez a könyv a Cambria Sinophone World Series része, amelyet Victor H. Mair professzor (University of Pennsylvania) vezet.

Több száz éven át, egészen a huszadik századig, a ma Kína, Japán, Korea és Vietnam néven ismert területek kultúrcsoportjai számos politikai és társadalmi értéket, vallási meggyőződést, valamint művészeti és irodalmi hagyományt osztottak meg egymással. Ezeket a közös kulturális jellemzőket ugyanazon az alapvető írott nyelven - a klasszikus vagy irodalmi kínai nyelven (Kínában guwen/wenyan, Japánban Kanbun, Koreában Hanmun és Vietnamban H nvan néven ismert) - rögzítették és adták tovább. E közös nyelv összefoglaló elnevezése az "irodalmi sinita" - ez a kifejezés azt a tényt hivatott elismerni, hogy bár a guwen/wenyan eredetileg Kínában alakult ki, Kelet-Ázsia más területein (azaz, amit ez a tanulmány a sinoszférának nevez) is élénk saját életet élt.

Az írásos dokumentumok e hatalmas, de kevéssé tanulmányozott gyűjteménye rendkívül gazdag forrásokat kínál a világ e fontos régiójának kulturális folytonosságával és változásával kapcsolatos kérdések vizsgálatához. Sajnos a Kelet-Ázsiában a XIX. század végén és a XX. század elején bekövetkezett politikai és társadalmi zűrzavarok következtében mind a négy kultúra felhagyott az irodalmi sinita nyelv használatával. Ennek eredményeképpen számos, ebben a fontos írásmódban írt dokumentumot figyelmen kívül hagytak, ami jelentős űrt hagyott a modern kor előtti Kelet-Ázsia történelme és kultúrája közötti kapcsolat megértésében. Ez a könyv, akárcsak kísérő kötete, a Reexamining the Sinosphere: Transmissions and Transformations in East Asia, ezt a hiányt igyekszik pótolni.

E tanulmány egyik elsődleges célja, hogy lebontsa azokat az intellektuális és kulturális akadályokat, amelyek miatt a Sinoszféra nehezen látja önmagát. Ezek az akadályok kétfélék. Az egyik az intenzív szakosodásra való tudományos tendencia; a legtöbb Kelet-Ázsia-kutató egyetlen országra, egy jól körülhatárolt időszakra és egy ugyancsak jól körülhatárolt tudományágra (nyelvészet, filozófia, történelem, irodalom, művészet stb. ) összpontosít. A másik a tudósok azon tendenciája, hogy előnyben részesítik az általuk vizsgált országot és időszakot, és szorosan ragaszkodnak a diszciplináris képzésükhöz és szemléletükhöz. E korlátok lebontása érdekében a kötetbe a kultúrák közötti összehasonlítás és az interdiszciplináris szemléletmód iránt elkötelezett, nagy tudású tudósok egy csoportját válogatták be, és az eredmény a premodern Kelet-Ázsiában lezajlott összetett kulturális kölcsönhatások gondos és kritikus vizsgálata.

A tanulmány számos előnye közé tartozik a különböző irodalmi műfajok vizsgálata (beleértve a "klasszikusokat", a költői prímásokat, a nőknek szóló és nőkről szóló műveket, a detektívtörténeteket és a népdalokat), a széles kronológiai terjedelem (a XI. századtól a XX. századig), az ugyancsak széles területi skála (beleértve Kínát, a Hszia Királyságot, Japánt, Vietnamot és Koreát), valamint a "kisebbségi" kultúrákra fordított figyelem. A kötet másik különlegessége az episztemológiai és kulturális változások feltárása a tizenkilencedik század végi és a huszadik század eleji Kelet-Ázsiában.

Rethinking the Sinosphere: Poetics, Aesthetics, and Identity Formation nemcsak a kelet-ázsiai történelem, filozófia, irodalmi és művészeti hagyományok tudományos szakemberei számára lesz vonzó, hanem a kelet-ázsiai történelem és kultúra egyetemi szintű kurzusainak oktatói számára is.