A siralmak és az Énekek éneke

Olvasói vélemények

A könyv a Siralmakhoz és az Énekek énekéhez fűzött kommentárokat ötvözi, teológiai betekintést nyújt és a szenvedéssel és a szeretettel kapcsolatos emberi érzelmekről elmélkedik. Az olvasókat mély teológiai kérdések feldolgozására hívja ki, miközben olvasmányos forrást kínál személyes és gyülekezeti tanulmányozásra.

A felkínált teológiai értelmezések mélyek és jól kutatottak, és kritikus etikai témákkal foglalkoznak. A kommentár hozzáférhető és jól olvasható, így egyaránt alkalmas személyes áhítatos olvasásra és tudományos tanulmányozásra. A szerzők hatékonyan ötvözik a spiritualitást a modern alkalmazással, a felhasznált hivatkozások pedig neves tudósoktól származnak.

A Siralmakhoz írt kommentárból hiányzik a hagyományos, versről versre tagolt formátum, ami néhány olvasó számára kihívást jelenthet. A szerzőknek a Siralmak szerzőségével kapcsolatos álláspontja nem konszenzusos, és ellentmondásosnak tűnhet. Ezenkívül következetlenségek vannak abban, hogy a Siralmak szerzőjét „ő”-ként vagy „nő”-ként említi.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Lamentations and the Song of Songs

Könyv tartalma:

A népszerű Hiszekegy sorozat legújabb kötete két nagyon különböző típusú bibliai írást és két nagyon időszerű témát vizsgál - az erőszakot és a szexet a Szentírás kontextusában.

A jól ismert teológus, Harvey Cox a Siralmakhoz írt kommentárjában a források széles skálájára támaszkodik - többek között költészetre, regényekre, filmekre, festményekre és fényképekre -, hogy olyan kortárs teológiai olvasatot kínáljon, amely provokatív és biztosan számos teológiai reflexiót és választ vált ki.

Az Énekek éneke bibliai könyvét történelmileg úgy tekintették, mint Krisztusnak az egyház iránti szeretetére utaló könyvet, és allegorikus módon értelmezték. Mégis egyedülálló a kánonban az erotikus költészet használata miatt, amely szemléletesen ünnepli az emberi testet és az emberi szerelmet. A szerző, Stephanie Paulsell azt sugallja, hogy az Ének még mindig mély értelmet nyerhet számunkra, megtanítva minket arra, hogy ne csak azt szeressük, amit a felszínen ragyogni látunk, hanem a másiknak azokat a mélységeit is, amelyek elérhetetlenek számunkra.