Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
The Many and the One: Creation as Participation in Augustine and Aquinas
A modern teológia és filozófia leghevesebb vitáinak középpontjában az áll, hogy Isten hogyan viszonyul a világhoz. A Nouvelle Th ologie, a folyamatteológia, a radikális ortodoxia, a modern trinitárius teológia és a posztmodern teológia (pl.
Jean-Luc Marion) mozgalmai mind arra törekszenek, hogy újragondolják Isten és a világ viszonyát, mint az általuk problematikusnak vélt dolgok korrekcióját. Különös jelentőséggel bír a részvétel teológiájának közelmúltbeli újjáéledése, amelyet az Egyesült Királyságban a radikális ortodoxia, Észak-Amerikában pedig Hans Boersma hirdetett. A modern nyugati világ túlzott szekularizmusával és széttöredezettségével szemben a Radikális Ortodoxia és Boersma a részvétel premodern teológiájához folyamodik, mint a jövő útjához.
A platonizmusra erősen támaszkodó részvételi teológiájuk azonban - amint arra a kritikusok rámutattak - hajlamos kompromittálni a teremtés eredendő jóságát. Ebben a könyvben Ge azt javasolja, hogy az Augustinus által kidolgozott és Aquinói által előtérbe helyezett, a creatio ex nihilóban meghonosított, jellegzetesen keresztény részvételi teológia ígéretesebb megoldást kínál, amely nemcsak a dolgok egységét biztosítja Istenben, hanem a teremtményi pluralitás jóságát is.
Mivel a részesedés a maga eredetében az Egy és a Sok problémájának megoldása, Ge Gunton egy és sok keretét használja fel Augustinus és Aquinói részesedés teológiájának tárgyalásakor. Azzal, hogy Ge szerint ezek a gondolkodók a teremtéstan fényében átalakították a részvételről alkotott fogalmaikat, mélyrehatóan átalakították a részvétel metafizikáját, így az végül alkalmasabbá vált Isten egysége és a teremtményi pluralitás közötti egyedülálló kapcsolat leírására.
A részesedésnek ez a keresztény metafizikája nemcsak a radikális ortodoxiához és Boersmához képest jelent előrelépést, hanem a konkurens valóságelméletekkel, például a pluralizmussal és a redukcionista fizikalizmussal szemben is fölényben van. A könyv a modern tudomány-vallás párbeszédekre vonatkozó implikációkat is felvonultatja, amelyek középpontjában az áll, hogy Isten hogyan viszonyul a világhoz.
