Clinical Management of Shock: The Science and Art of Physiological Restoration
A sokk egy fiziológiai hadiállapot! Az egészségügyi szolgáltató szemszögéből a "sokk" szóhoz vegyes érzések társulnak, beleértve a rettegést, a megalapozott félelmet és a mély tiszteletet. A sokk fiziológiai állapota jól ismert a vele járó destruktív következmények miatt, és sikeres kezelése azonnali felismerést, azonnali cselekvést és az egészségügyi csapat minden tagjának folyamatos erőfeszítéseit igényli.
A fejlett felkészültség és az állandó készenlét gondolkodásmódja képezi a sokk modern megközelítésének alapját - korai felismerés és azonnali kezelés az optimális kimenetel érdekében. A "sokk" mint klinikai-patológiai entitás heterogenitása ellenére vannak olyan közös vonások, amelyek a sokk minden formáját és megnyilvánulását áthatják, és a megfigyelt közös vonások nyilvánvalóan fokozódnak a szisztémás szindróma előrehaladottabb (és gyakran visszafordíthatatlan) stádiumaiban. Sokk esetén a szervezet és rendszerei mindent megtesznek, hogy kompenzálják az oxigén- és tápanyagelosztási zavarokat.
Ezt nevezzük úgynevezett kompenzált sokknak. Ezen túlmenően a szervezet elveszíti a további alkalmazkodási képességét, így a "nem kompenzált sokk" állapotába kerül, amelynek refrakter állapotát vasoplegia és visszafordíthatatlan szív- és érrendszeri elégtelenség jellemzi. Ahogy az olvasó végigutazik a könyv fejezetein, olvashat az újraélesztés különböző biomarkereiről és végpontjairól, felfedezheti a sokk különböző típusait (pl.
pl. szeptikus, vérzéses, vérzéses, anafilaxiás), és megismerkedhetünk néhány ritkábban tárgyalt témával, mint például a neurogén és gerincvelői sokk, valamint a magzatvízembólia. Célunk az volt, hogy a dolgok klinikailag relevánsak és gyakorlatorientáltak maradjanak, így az olvasó képes lesz az újonnan megszerzett ismereteket a mindennapi klinikai rutinban alkalmazni.
Ahogy az olvasó halad előre a könyvben, reméljük, hogy segítünk további diskurzusokat és innovatív gondolkodást ösztönözni a témával kapcsolatban. Ebben az összefüggésben kritikus fontosságú, hogy az alap-, transzlációs és klinikai kutatások.