Értékelés:
Barry Lynn „End of the Line” című könyve kritikusan vizsgálja a globális ellátási lánc sebezhetőségét és a kiszervezéssel kapcsolatos kockázatokat. Azt állítja, hogy a globalizáció ugyan lehetőséget kínál a költségmegtakarításra, ugyanakkor jelentős kockázatokat is jelent a nemzetbiztonságra és a gazdasági stabilitásra nézve, különösen természeti katasztrófák vagy geopolitikai feszültségek esetén.
Előnyök:A könyv jól kutatott, közérthető és elgondolkodtató, új nézőpontot nyújt a globalizációról és annak veszélyeiről. Lynn írása magával ragadó, és meggyőző példákkal mutatja be a modern ellátási láncok törékenységét. Felhívja a figyelmet a kiszervezésekre való túlzott hagyatkozás kockázataira, és javaslatokat tesz a vállalati gyakorlatok javítására.
Hátrányok:Egyes kritikák megjegyzik, hogy a könyv túlzottan pesszimistának tűnhet, különösen azok számára, akik a piacgazdaságot támogatják. A kritikusok szerint a könyv túlságosan a negatív szempontokra összpontosít, anélkül, hogy megfelelően foglalkozna a kiszervezés és a globalizáció előnyeivel. Emellett egyes olvasók úgy érezték, hogy bizonyos jelentős kérdésekkel, például az olajcsúcs hatásával nem foglalkozott.
(12 olvasói vélemény alapján)
End of the Line: The Rise and Coming Fall of the Global Corporation
1999 szeptemberében földrengés pusztított Tajvan nagy részén, épületeket döntött le, kikapcsolta az áramot, és 2500 ember halálát okozta. Napokon belül olyan gyárak kezdtek bezárni, mint Kalifornia és Texas. A félvezető chipek ellátásától elzárva az olyan vállalatok, mint a Dell és a Hewlett-Packard, elkezdték bezárni a gyártósorokat és hazaküldeni a munkásokat. A katasztrófa, amely egy évtizeddel korábban még főként helyi jellegűnek számított volna, majdnem súlyos globális válsággá vált. A földrengés egy pillanat alatt megmutatta, hogy a világ mennyire szorosan összekapcsolódott, és hogy mennyire radikálisan eltérőek azok a kockázatok, amelyekkel most mindannyiunknak szembe kell néznünk.
Az End of the Line a globalizáció első igazi anatómiája. Annak története, hogy az amerikai vállalatok hogyan hoztak létre globális termelési rendszert azáltal, hogy felrobbantották a hagyományos gyárat, és a darabokat a világ tucatnyi pontjára vetették szét. Ez a történet arról szól, hogy a szabad kereskedelem hogyan tette lehetővé, hogy az amerikai polgárok a világ nagyon különböző országaiban, nagyon különböző régióiban élő emberek jóindulatától függjenek. Ez a történet arról szól, hogy az olyan vállalatok vezetői és vállalkozói, mint a General Electric, a Cisco, a Dell, a Microsoft és a Flextronics hogyan igazították vállalatukat egy olyan világhoz, amelyben Amerika nemzetközi politikáját egyre inkább az ideológia vezérelte, nem pedig a társadalom hosszú távú biztonságára és jólétére való összpontosítás.
A politikusok régóta azt állítják, hogy a szabad kereskedelem jólétet teremt és elősegíti a globális stabilitást. Lynn azonban azt állítja, hogy ennek éppen az ellenkezője lehet egyre inkább igaz, mivel az így kialakuló globális rendszer egyre sebezhetőbbé válik a terrorizmussal, a háborúkkal és a természet szeszélyeivel szemben. A kiszervezés amerikai munkavállalókra gyakorolt valódi hatásának világos magyarázatától kezdve a szabadpiaci versenyt alakító ideológiák szemet nyitó elemzéséig Lynn a bal- és a jobboldali szélsőségek közötti utat rajzolja meg. Megmutatja, hogy a globalizáció nagyszerű erő lehet a jólét terjesztésében és a béke előmozdításában - de csak akkor, ha elsajátítjuk összetettségét, és úgy közelítjük meg, hogy megvédjük és előmozdítsuk nemzeti érdekeinket.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)