A sötét vízbe: Három tiszt és a Pt-109 története

Olvasói vélemények

A könyv részletesen bemutatja a PT-109 történetét és parancsnokainak tapasztalatait a második világháború alatt, különös tekintettel a csendes-óceáni hadszíntéren betöltött szerepükre. Az olvasók dicsérik a könyvet az alapos kutatás, a lebilincselő elbeszélés és a PT-hajók működésébe való betekintés miatt. A könyv azonban szenved a rossz korrektúrától és a nem megfelelő térképektől, ami rontja az olvasás élményét.

⬤ Informatív és részletes beszámoló a PT-109-ről és parancsnokairól
⬤ magával ragadó elbeszélés, amely személyessé teszi a történelmet
⬤ nagyszerű a második világháborús haditengerészeti műveletek iránt érdeklődő olvasók számára
⬤ jól kutatott, jó kontextusban a kis csónakos hadviselésről.

⬤ Gyenge korrektúra, számos elgépeléssel
⬤ nem megfelelő és zavaros térképek
⬤ néhány olvasó úgy érezte, hogy a JFK-ról korábban ismert információk háttérbe szorítják a többi aspektust
⬤ jobb szerkesztést igényel.

(22 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Into the Dark Water: The Story of Three Officers and Pt-109

Könyv tartalma:

John Domagalski ezzel az új művével újra életre kelti a PT-109-et és legénységét, és ezzel tiszteleg mindazok előtt, akik a járőröző torpedószolgálatban szolgáltak. -- Military Review

A Katonai Könyvklub fő válogatása.

Az utolsó parancsnoka, John F. Kennedy által híressé tett PT-109 az amerikai történelem egyik leghíresebb hadihajója. A PT-109 háborús történetének teljes krónikája azonban eddig hiányzott. A későbbi elnökről és a hajó erőszakos pusztulásáról szóló ismert beszámoló mögött a Guadalcanal körüli kavargó harcok során két korábbi tiszt vezetésével készült, kevéssé ismert feljegyzések állnak.

Ezekben a főként éjszakai harcokban, amikor a japán haditengerészet a csúcson volt, az amerikaiak kis, gyorshajós flottillái az ellenség erejének szondázására indultak, versenyezve az ellenséges rombolókkal, amelyek hasonlóképpen a vizeken bolyongtak, és képesek voltak egy PT-csónakot a vízből kilőni, ha a fő fegyverzetet be tudták vetni. Az Iron Bottom Soundon keresztül folyamatos ütközés és menekülés volt a keresőlámpák között, ahogy a PT-csónakok az ellenséges flotta közé merészkedtek, mint egy „kocsmai verekedés lekapcsolt fényekkel”.

Bryant Larson és Rollin Westholm megelőzték Kennedyt a PT-109 parancsnokaként, és a bátor hajóval és legénységével folytatott küzdelmeik páratlanul fontosak az amerikai haditengerészet vakmerőségének krónikájában. Ahogy a Csendes-óceánon átívelő csaták előrehaladtak, a PT-csónak flottillák egyre magabiztosabbá váltak, miközben a japánok is leckéket tanultak arról, hogyan semmisítsék meg őket.

A harmadik és egyben utolsó parancsnoka, Kennedy alatt a PT-109-es megfeneklett, amikor egy japán romboló hirtelen előbukkant a sötét ködből, és kettéütötte. A legénység két tagja azonnal meghalt, de Kennedy, aki korábban a Harvard úszócsapatának tagja volt, képes volt a sebesülteket és a többieket menedékre terelni. Felülmúlhatatlan bátorsága nem állhatja meg az újbóli elbeszélést, a könyvben szereplő korábbi parancsnokok bátorsága azonban mindeddig nem látott napvilágot.

Ez a könyv a PT-109-es csendes-óceáni bevetésének teljes feljegyzését adja, valamint értékes betekintést nyújt abba, hogy az amerikai haditengerészet merészsége és kezdeményezőkészsége hogyan talált teljes játéktérre a második világháborúban.