A sötétségből a fénybe: Utazásom a nácizmuson, fasizmuson és kommunizmuson át a szabadságig

Olvasói vélemények

A könyv Rátonyi Róbert (Reichmann), a holokauszt túlélőjének megrázó és inspiráló igaz történetét meséli el, aki a második világháború borzalmai elől menekült Magyarországra. Elbeszélése személyes élményeket, történelmi összefüggéseket és az emberiség szélsőségeiről szóló elmélkedéseket is tartalmaz, így egyszerre válik lebilincselő olvasmánnyá és fontos történelmi beszámolóvá.

A könyv lebilincselő és jól megírt, a holokauszt személyes és történelmi perspektíváit egyaránt bemutató könyv. Sok olvasó érzelmileg meghatónak és inspirálónak találta, részletesen bemutatva a szerző elszántságát, hogy a nagy esélyek ellenére is sikerrel járjon. A fiatalabb generációk számára fontos olvasmányként ajánlott, hogy megismerjék a történelmet és a totalitarizmus veszélyeit.

Néhány olvasó úgy érezte, hogy az írásmód inkább kifejtő jellegű, és időnként hiányzott belőle az erős elbeszélői kapcsolat. A könyv egyes szakaszait hosszúnak vagy a családtörténetet illetően túlságosan részletesnek érezhetik, ami ronthatja a történet tempóját.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

From Darkness into Light: My Journey Through Nazism, Fascism, and Communism to Freedom

Könyv tartalma:

A szerzőről.

Rátonyi Róbert 1938 januárjában, a világtörténelem kritikus évében született Budapesten. Ugyanezen év márciusában a náci Németország Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolta, jelezve Hitler szándékát, hogy 1939-ben Lengyelország lerohanásával megkezdi a második világháborút. 1938 novemberében szervezett pogromokat hajtottak végre Németország- és Ausztria-szerte az úgynevezett Kristályéjszaka, vagy a "Törött üvegek éjszakája" során, amikor száz zsidót öltek meg, hétezer zsidó üzletet romboltak le, ezer zsinagógát gyújtottak fel, és harmincezer zsidót deportáltak. Rátonyi szülei látták, hogy mi vár a magyarországi zsidókra, és úgy döntöttek, hogy nem vállalnak több gyermeket. Ennek következtében egyedülálló gyermekként nőtt fel, amit mindig is megbánt.

Magyarország 1940-ben Németország szövetségese lett, és ezt követően Rátonyi gyermekkorát félelem, felfordulás és veszteségek tarkították. Négyéves volt 1942-ben, amikor apját besorozták egy zsidó munkaszolgálatos zászlóaljba, és soha többé nem látta őt. Hatéves korában, 1944-ben Németország megszállta Magyarországot, édesanyját pedig egy osztrák koncentrációs táborba deportálták. Sárga csillagot kellett viselnie, és szülei nélkül kellett szembenéznie a háború és a gettóélet borzalmaival. Néhány családtagnak és idegennek köszönhetően túlélte. Édesanyja nevelte fel, aki túlélte és a kommunista diktatúra alatt nőtt fel.

Elsőéves volt a Budapesti Műszaki Egyetemen, amikor 1956 októberében belekeveredett a rendszer elleni véres felkelésbe. Miután az oroszok leverték a felkelést, sikerült Ausztriába menekülnie, és végül 1957 februárjában Kanadában kötött ki emigránsként.

A kanadai Montr alban Robert újrakezdte az életét, megtanult angolul, napközben dolgozott, és 1957 őszén egy helyi egyetem esti mérnöki programjában folytatta tanulmányait. 1961-ben átiratkozott az amerikai Massachusetts Institute of Technology-ra, ahol mérnöki alap- és mesterdiplomát szerzett. Még az egyetemi tanulmányok alatt feleségül vette feleségét, Va-t, aki szintén magyarországi holokauszt-túlélő volt, és 1964-ben amerikai bevándorló lett. Miután elhagyta az MIT-t, Rátonyi a General Electricnél dolgozott, majd esténként továbbtanult, és a Drexel Egyetemen szerzett mesterdiplomát menedzsmentből.

Mérnöki és üzleti képzettségének kombinációja aztán sikeres vállalati üzleti karrierbe repítette Róbertet. A GE-t elhagyva az Exxon Enterprises és a Xerox Corporation munkatársa lett. Feleségével és két gyermekével 1978-ban Atlantába költözött, amikor a Contel Corporation, a ma már a Verizonhoz tartozó Contel Corporation alelnöke lett. Vállalati karrierjét követően megalapította és vezette saját fúziós és felvásárlási és stratégiai tanácsadó vállalkozását.

Rátonyi úr 2000 és 2002 között az atlantai MIT Enterprise Forum alapító elnöke volt. Emellett az MIT oktatási tanácsadója, és interjúkat készít az MIT-re jelentkező középiskolás végzősökkel.

A holokausztot túlélő gyermekként 2011 óta rendszeresen tart előadásokat középiskolásoknak és középiskolásoknak, valamint különböző felnőtteknek a William Breman Zsidó Örökség Múzeum nevében. A Georgia Commission on the Holocaust nevében is rendszeresen tart előadásokat Georgia-szerte.