A spanyol birodalom építése Havannában: Állami rabszolgaság a védelemben és a fejlődésben, 1762-1835

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Constructing the Spanish Empire in Havana: State Slavery in Defense and Development, 1762-1835

Könyv tartalma:

A Havannai spanyol birodalom építése című könyv a rabszolgamunkások alkalmazását körülvevő politikai gazdaságtant vizsgálja a spanyol birodalom kubai fővárosában 1762 és 1835 között. Evelyn P. Jennings a sziget állami rabszolgatartásának első, könyvhosszúságú vizsgálatában bemutatja, hogy a spanyol államnak a rabszolga munkások tulajdonlásával és foglalkoztatásával kapcsolatos politikája és gyakorlata 1762 után hídként szolgált a birodalmi szolgálaton alapuló gazdaságtól a XIX. században gyorsan bővülő ültetvényes gazdaságig.

A spanyol állam már az 1500-as évek eleje óta birtokolta és kizsákmányolta a rabszolga munkásokat Kubában. Havanna 1762-ben kezdődő, egy évig tartó megalázó brit megszállása után azonban a spanyol korona megduplázta erőfeszítéseit, hogy több ezer királyi rabszolgát vásároljon és tartson fenn, hogy felkészítse Havannát arra, amiről a tisztviselők úgy vélték, hogy hamarosan kiújul az Angliával vívott háború. Jennings bemutatja, hogy az állami projektekhez rendelt munkaerő összetétele a rabszolgamunkások elérhetőségétől függött a különböző, egymással összekapcsolt munkaerőpiacokon Kubán belül, a spanyol birodalmon belül és az atlanti világban. Ezenkívül a rabszolgasorba taszítás helye, a szükséges munka és a munka fontossága a birodalmi prioritások szerint befolyásolta a munkások bánásmódját és viszonylagos autonómiáját, valamint annak valószínűségét, hogy elérték a szabadságot.

Ahogy 1810-re az exportcélú ültetvénytermelés a kubai gazdaság legdinamikusabb ágazatává vált, a rabszolgamunkások megszerzésére használt atlanti hálózatok egyre nagyobb terhelést mutattak. A brit abolicionizmus további nyomást gyakorolt a rabszolgakereskedelemre. A rabszolgamunkásokhoz való hozzáférés elvesztésének ellensúlyozására a gyarmati tisztviselők kiterjesztették az állam hatáskörét arra, hogy a dezertőröket, csavargókat és szökevényeket - rabszolgákat és szabadokat egyaránt - közmunkára ítéljék, például polgári építkezéseken, útépítéseken és Havanna védelmi erődjeinek létrehozásán. Az állam e területen tett erőfeszítései azt mutatják, hogy az állami rabszolgaság és a kényszermunka mélyen gyökerezik a XIX. századi spanyol gyarmatosításban és az atlanti világ kapitalista fejlődésében.

A Havannai spanyol birodalom építése a spanyol birodalom építésének és fenntartásának folyamatait Havannában, a birodalmi központban, az atlanti világ más birodalomépítési helyszíneivel összehasonlító perspektívába helyezi. Ezen túlmenően figyelembe veszi a spanyol birodalom újratermelésének emberi költségeit egy jelentős karibi kikötőben, az állam szerepét a rabszolgaság intézményének kialakításában, valamint a rabszolgasorban élő és más kényszermunkások tapasztalatait a XIX. század eleji kubai cukorboom kezdete előtt és után.