Olvasói vélemények
Összegzés:Dr. Stigler „A statisztika őstörténete” című könyve a statisztika történetének alapos vizsgálatát nyújtja 1900-ig, bemutatva a tudományágat alakító matematikai elméleteket és fogalmakat. A könyv elismert részletes lefedettségéről és tudományos megközelítéséről, bár technikai jellege miatt kihívást jelenthet. A könyvet dicsérik, mert tekintélyes, de nem biztos, hogy megfelel az alkalmi olvasóknak vagy azoknak, akik könnyebben érthető bevezetést keresnek a témába.
Előnyök:⬤ A statisztika történetének hiteles és átfogó lefedése
⬤ kiváló a haladó hallgatók és szakemberek számára
⬤ bonyolult matematikai kontextus
⬤ értő írás
⬤ történelmi források reprodukcióit tartalmazza
⬤ értékes a statisztikai elmélet fejlődésének megértéséhez.
Hátrányok:⬤ Alkalmi olvasóknak vagy kezdőknek nem alkalmas
⬤ nagy a matematikai elmélet súlya
⬤ bonyolult és sűrű a prózája
⬤ egyes olvasók lassúnak vagy kevéssé lebilincselőnek találták
⬤ hirtelen befejezés részletes konklúzió nélkül
⬤ a kis betűtípus és a feszes elrendezés megnehezítheti a hosszú olvasást.
(17 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The History of Statistics: The Measurement of Uncertainty Before 1900
Könyv tartalma:
Ez a nagyszerű könyv a statisztika első átfogó története az 1700 körüli kezdetektől az 1900 körüli önálló és érett tudományággá válásáig. Stephen M. Stigler bemutatja, hogyan alakult ki a statisztika a matematikai fogalmak és számos alkalmazott tudomány - többek között a csillagászat, a geodézia, a kísérleti pszichológia, a genetika és a szociológia - igényeinek kölcsönhatásából. Számos érdekes kérdéssel foglalkozik: Hogyan tanultak meg a tudósok különböző körülmények között végzett méréseket kombinálni? És hogyan jutottak el oda, hogy a valószínűségelméletet használják az eredmény pontosságának mérésére? Miért alkalmazták sikeresen a statisztikai módszereket a csillagászatban jóval azelőtt, hogy a társadalomtudományokban jelentős szerepet kezdtek volna játszani? Hogyan fordulhatott elő, hogy a legkisebb négyzetek bevezetése több mint nyolcvan évvel megelőzte a regresszió felfedezését? Milyen alapon tekinthetjük Bernoulli, De Moivre, Bayes, Quetelet és Lexis jelentős munkáit részleges kudarcnak, míg Laplace, Galton, Edgeworth, Pearson és Yule munkáit sikerként könyvelhetjük el? Hogyan biztosította Galton valószínűségszámítási gépe (a quincunx) a kulcsot a tizenkilencedik század utolsó felének nagy előrelépéséhez?
Stigler arra helyezi a hangsúlyt, hogy a valószínűségelmélet módszereit hogyan, mikor és hol fejlesztették ki a bizonytalanság mérésére a kísérleti és megfigyelési tudományokban, a bizonytalanság csökkentésére, valamint a társadalomtudományok kvantitatív vizsgálatainak fogalmi kereteként. Gondosan leírja azt a tudományos kontextust, amelyben a különböző módszerek fejlődtek, és azonosítja azokat a (fogalmi vagy matematikai) problémákat, amelyek hátráltatták a matematikai statisztika fejlődését, valamint azokat a fogalmi fejlesztéseket, amelyek lehetővé tették a nagy áttöréseket.
A statisztikusok, a tudománytörténészek, valamint a társadalom- és viselkedéskutatók e könyvből mélyebb megértést nyerhetnek a statisztikai módszerek használatáról, és jobban megérthetik az ilyen technikák ígéreteit és korlátait. A tízéves kutatómunka eredménye, A statisztika története mindazoknak tetszeni fog, akiket érdekel a tudomány humanista tanulmányozása.
