Narratives of Social Work Practice and Education in Sweden
Előszó: Cree, MA BA PhD FAcSS Emerita professzor, a Szociális Munka Tanulmányok professzora.
Bevezetés (Előszó vagy új 1. fejezet? TBD): Linda Lane & Michael Wallengren-Lynch
Első fejezet: A narratívák fontossága: Linda Lane & Michael Wallengren-Lynch
A bevezető fejezetben a szerzők felvázolják azokat a tágabb háttérkérdéseket, amelyekkel a könyv foglalkozni fog. A fejezet a svédországi szociális munkaoktatás és -gyakorlat fejlődésének rövid ismertetésével kezdődik, majd a szakma kialakulását összekapcsolja a nemzetközi társadalmi mozgalmakkal, amelyek a társadalmi problémák megértésére, leküzdésére és felszámolására törekedtek. A fejezet célja, hogy olyan kontextust teremtsen, amelyen a narratívák megérthetők; azaz összekapcsolja őket az elméletekkel, módszerekkel és gyakorlatokkal. A fejezetben a szerzők amellett érvelnek, hogy a narratíváknak mint vizsgálati módszernek olyan sajátos jellemzői vannak, amelyek a szociális munka gyakorlatában új meglátások generálására teszik hasznossá. A fejezet a könyv többi fejezetének rövid bemutatásával zárul, és megjelöli, hogy ezek milyen szociális munkaelméletekhez és -gyakorlatokhoz kapcsolódnak.
Második fejezet: Politikai világban élünk: Kristina Alstam: A szükségletek és a pénz között
Ez a fejezet egy klasszikus konfliktust vázol fel a szociális munka területén: a kliensek által feltárt szükséglet és a költségvetési megszorítások közötti konfliktust, amelyek szabályozzák vagy visszaszorítják ugyanezt a szükségletet. A fejezet egy személyes emlékkel kezdődik, amikor elutasítottam egy kiszolgáltatott idős kliens lakóotthoni elhelyezési kérelmét, majd ezt a konfliktust az idősekkel foglalkozó szociális munka és az iskolai oktatás területéről vett példákon keresztül mutatja be. A szerző amellett érvel, hogy az idősek és a gyermekek szükségleteinek intézményes kezelése bizonyos szempontból összefolyik; különösen figyelemre méltó az a mód, ahogyan a pénzügyi megszorítások miatt a szükségleteket csökkentik. A fejezet azzal a vitával zárul, hogy ezek a kérdések hogyan helyezhetik a szociális munka kutatási területét, és azt állítja, hogy a gyakorlati szakembereknek és az akadémikusoknak össze kell fogniuk e hamis kettősség leküzdése érdekében. A fejezet továbbá amellett érvel, hogy e feladat nagy része az akadémiát terheli, amely fontos szereplője annak a vállalkozásnak, hogy a jövő szociális munkásait képezze, és felvértezze őket a szükséges készségekkel, hogy megvalósítsák annak az ideológiának a leleplezését, amely arra ösztönöz bennünket, hogy beérjük azzal, amink van.
Kristina Alstam szociális munkából doktorált, és jelenleg a Göteborgi Egyetem Szociális Munka Tanszékén kutatóként és oktatóként dolgozik. Érdeklődési területe a társadalmi osztály és az erőforrások újraelosztásának kérdései, a családokról és a szülői létről szóló diskurzusok, mint a társadalmi osztály köznapi megértésének közvetítési módjai, valamint az a mód, ahogyan a jóléti rendszerekkel és a megszorításokkal kapcsolatos ideológiailag konnotált diskurzusok a szociális munka területén belül keringenek, védik és vitatják egymást. A figyelmet a szociális munka gyakorlatához közel álló kérdésekre is irányította, mint például a prevenciós/promóciós programok vagy a szociális munka a felügyelet és a hátrányos helyzetű lakónegyedekben végzett közösségi munka határmezsgyéjén.
Harmadik fejezet: Wallengren-Lynch Ez a fejezet a szerző iskolai éveiről szóló elmélkedéseivel kezdődik, majd előreugrik a mostani időszakba, amikor nemrég egy új országba költözött és új életet kezdett. A fejezet az iskolai tanácsadóként betöltött szerepét tárja fel az ebből az időből származó "tárgyi emlékek" bemutatásával. A szerző számára fontos a reflexió szerepe, és a fejezet példát nyújt az olvasónak arra, hogy a szerző hogyan kapcsolta össze saját elbeszélését az iskolai tanácsadói szereppel és a szociális munka szakmával.
Michael Wallengren Lynch a szociális munka doktora fro.
