Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
The Increase in Leisure Inequality, 1965-2005
A közelmúltban végzett kutatások az Egyesült Államokban növekvő jövedelmi egyenlőtlenséget dokumentálnak - különösen a jól és kevésbé képzett amerikai munkavállalók közötti szakadék növekedését. A jövedelem azonban nem a jólét egyetlen mércéje.
Az amerikaiak szabadidő eltöltésére fordított idő mennyisége szintén döntő fontosságú az amerikai jólét, a jólét időbeli változásainak és a polgárok közötti jóléti különbségek megértéséhez. Ez az aprólékosan megalapozott monográfia a szabadidővel kapcsolatos egyenlőtlenségek tendenciáit vizsgálja, hogy teljesebb képet adjon az amerikai jólétről. Mark Aguiar és Erik Hurst negyven évre visszatekintő adatok és több tízezer felmérésben részt vevő személy adatainak felhasználásával igyekszik megválaszolni a szabadidővel kapcsolatos egyenlőtlenségekkel kapcsolatos számos kulcsfontosságú kérdést: Mennyivel nőtt vagy csökkent az átlagos amerikaiak szabadideje az elmúlt évtizedek során? Milyen növekedést vagy csökkenést figyelhetünk meg a szabadidőben a különböző iskolai végzettségű csoportok között, és milyen mértékben magyarázzák a foglalkoztatási státuszban mutatkozó iskolázottsági különbségek ezeket a változásokat? Azaz, ha a viszonylag alacsony iskolai végzettségű munkavállalók ma kisebb valószínűséggel dolgoznak, mint húsz évvel ezelőtt, ez magyarázza-e a szabadidő eltöltésének növekedését a magasabb iskolai végzettségű munkavállalókhoz képest? Aguiar és Hurst azt találta, hogy az átlagos amerikaiak szabadideje az 1960-as évek közepe óta hetente körülbelül négy órával nőtt.
Ráadásul a szabadidő eltöltésére fordított idő tekintetében egyre nagyobb a szakadék az alacsonyabb és a magasabb iskolai végzettségűek között, mivel az érettségivel nem rendelkező amerikaiak szabadideje nyolc órával nőtt, míg a főiskolai végzettségűeké hat órával csökkent. Mi a magyarázata ennek a rejtélyes eltérésnek? A szabadidő eltöltésében mutatkozó növekvő egyenlőtlenségeket kiváltó erők megértése fontos következményekkel járhat az amerikai foglalkoztatáspolitikára nézve.