Értékelés:
Gabriella Coleman „Coding Freedom” című könyve mélyreható antropológiai perspektívát nyújt a hackerkultúráról, különös tekintettel a szabad és nyílt forráskódú szoftverekre (FOSS). A könyv a szabad szoftverfejlesztők motivációit, történelmi kontextusát és kulturális dinamikáját vizsgálja, személyes és kollektív betekintést nyújtva világukba. A könyv jó fogadtatásra talált közérthető írásmódja és világos magyarázatai miatt, amelyek a szélesebb közönség számára is érthetővé teszik az összetett témákat, bár egyes olvasók sűrűnek és ismétlődőnek találják.
Előnyök:⬤ Mély antropológiai betekintést nyújt a hackerkultúrába és a FOSS közösségbe.
⬤ Magával ragadó és világos írásmód, amely közérthetővé teszi az anyagot.
⬤ Tárgyalja az individualizmus és az együttműködés közötti egyensúlyt a szabad szoftverprojektekben.
⬤ Rávilágít a hackelés és a szabad szoftverfejlesztés politikai vonatkozásaira.
⬤ Nagyra értékelik az alapos kutatás és a közösséggel való személyes kapcsolat miatt.
⬤ Néhány olvasó szerint az írás sűrű és fárasztó olvasmány.
⬤ Kritika az ismétlődés és az objektivitás hiánya miatt a vitás témák kapcsán.
⬤ A hackerek bizonyos típusaira való korlátozott összpontosítás és a hackerkultúra más aspektusainak mélyreható feltárásának elmulasztott lehetőségei.
⬤ Hasznára válhatna, ha nagyobb hangsúlyt kapnának a szabad szoftverekkel kapcsolatos piaci nézetek.
(19 olvasói vélemény alapján)
Coding Freedom: The Ethics and Aesthetics of Hacking
Kik azok a számítógépes hackerek? Mi az a szabad szoftver? És mit árul el a kortárs liberalizmus értékeiről egy olyan közösség kialakulása, amely a szabad és nyílt forráskódú szoftverek előállításának - és a hackelésnek mint technikai, esztétikai és erkölcsi projektnek - szenteli magát? A szabad és nyílt forráskódú szoftverek (F/OSS) mozgalmának felemelkedését és politikai jelentőségét az Egyesült Államokban és Európában feltáró Coding Freedom részletesen bemutatja a hackerek F/OSS iránti elkötelezettségének etikai alapjait, a szoftverek előállítását vezérlő társadalmi kódokat, valamint azokat a politikai küzdelmeket, amelyeken keresztül a hackerek megkérdőjelezik a szerzői és szabadalmi jog hatályát és irányát. A F/OSS mozgalom történetének elbeszélésével a könyv egy tágabb narratívát bont ki, amely a számítástechnikát, a hozzáférés politikáját és a szellemi tulajdont érinti.
E. Gabriella Coleman nyomon követi a hackerek együttműködésének módjait, és megvizsgálja a szenvedélyes kiáltványokat, a hackerhumort, a szabad szoftverprojektek irányítását és az ünnepi hackerkonferenciákat.
A hackerek produktív szabadságának fenntartási módjait vizsgálva Coleman rámutat, hogy ezek az aktivisták a munkájuk iránti elkötelezettségtől vezérelve újrafogalmazzák a legfontosabb eszméket, köztük a szólásszabadságot, az átláthatóságot és a meritokráciát, és elutasítják a korlátozó szellemi védelmet. Coleman bemutatja, hogy az oly gyakran marginalizált vagy félreértett hackertevékenység hogyan világít rá a liberalizmus folyamatos relevanciájára az online együttműködésben.