A szakadék szélén: Henry Clay és a kiegyezés, amely megmentette az Uniót

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik Robert Remini „A szakadék szélén” című könyvét, amely tömören és közérthetően mutatja be az 1850-es kiegyezést és Henry Clay ebben játszott szerepét. Míg sokan értékelik a világos történetvezetést és azt, hogy a könyv alkalmas a téma bevezetésére, egyes kritikusok szerint hiányzik belőle a mélység és a részletes elemzés.

⬤ Tömör és olvasmányos, így alkalmas a témával újonnan ismerkedők számára is.
⬤ Hatékonyan meséli el az olyan történelmi kulcsfigurák történetét, mint Henry Clay és az 1850-es kiegyezés jelentősége.
⬤ Magával ragadó írásmód, amely érzékelteti a korszak politikai drámáját.
⬤ Rávilágít a kompromisszum fontosságára az amerikai politikában.

⬤ Hiányzik a mélység és az alapos elemzés az olyan olvasók számára, akik már ismerik az antebellum korszakot.
⬤ Egyesek szerint elsietettnek tűnik, és nem felel meg Remini korábbi műveinek színvonalának.
⬤ Korlátozottan tárgyalja Stephen Douglas döntő szerepét a törvényhozásban.
⬤ A részletesebb megértést keresők számára az elbeszélés leegyszerűsítőnek vagy felszínesnek tűnhet.

(21 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

At the Edge of the Precipice: Henry Clay and the Compromise That Saved the Union

Könyv tartalma:

1850-ben, amikor az északiak a rabszolgaság betiltását követelték a hatalmas új területen, amelyet Amerika a mexikói-amerikai háborúban szerzett, a déliek az Unióból való kilépéssel fenyegetőztek.

A veterán államférfi, Henry Clay megoldást kínált: az 1850-es kiegyezést, amely a következő tíz évre megmentette az Uniót a felbomlástól, és időt adott Északnak, hogy kiépítse ipari erejét, és így legyőzze a Délt, ha a kiválás küszöbön áll. Robert V.

Remini történész mesterien mutatja be, hogy Clay felismerése, miszerint válság idején szükség van a kétpárti együttműködésre, hogyan mentette meg az Uniót - nem egyszer, hanem kétszer.